A magyar politikusok elnémították a szakmát, és emiatt nehezebb lesz visszaállni normálisba.
Vírus-ügyben nincsen elég nyilvános információ ahhoz, hogy nagy magabiztossággal állást lehessen foglalni ezekben a kérdésekben. Az információk valahol rendelkezésre állnak, de a politikusok úgy döntöttek, hogy nem kell őket nyilvánosságra hozni. Ahogy azt sem, hogy valójában van-e, és ha igen, mi a terve a kormánynak a járvány kezelésére.
Az információhoz való erősen aszimmetrikus hozzáférés előnyeit a politikusok használják ki.
Mintha először kapnánk meg a végeredményt, amivel nem lehet sokat kezdeni, aztán megjön csepegtetve az értelmezés, azt pedig gyakran sosem tudjuk meg, hogy milyen adatokra támaszkodott a döntés.
Ez a minta persze nem újdonság, hiszen járványmentes időkben is ez a gyakorlat. A hétköznapi átláthatatlanság falát azonban a járvány sem tudta áttörni. Sőt, most sokkal felkavaróbb, mert személyes, egészségügyi és egzisztenciális szempontból is sokkal nagyobb a tét.

Majdnem két hónapja zajlik a járvány Magyarországon, de egészen mostanáig nem láttunk olyan szakértői adatokat és háttérszámolásokat, amelyekre a kormány az intézkedéseit alapozta. A Semmelweis Egyetem rektora például az egyetem külföldi diákjainak tartott zárt videokonferencián ismertetett több olyan számot is, ami korábban a nyilvánosság előtt nem volt ismert - de miután beszámolt róla sajtó, az előadást elérhetetlenné tették a Youtube-on. Az állami intézményekben vagy kutatóműhelyekben dolgozó járványügyi szakértők aggódva hárították el a sajtómegkereséseket.
Ép ésszel senki sem gondolja, hogy nem folyik komoly szakmai munka az országban, ám a titkolózás a hit kérdésévé fokozta le a járványt is.
Pedig a járvány elleni védekezésben, de különösen a gazdaság fokozatos újranyitásánál nagyon fontos lenne, az emberek bízzanak abban, amit a kormány közöl.
A bizalom felépítéséhez elkerülhetetlen, hogy mindenki számára rendelkezésre álló, ellenőrizhető információk alapján, átlátható módon döntsenek ezekről a mindannyiunk egészségét érintő kérdésekről. Ezt mutatja Kína példája is, ahol már aktívan próbálja a pártvezetés kimozdítani az embereket a lakásukból, de ez a vártnál sokkal nehezebben megy, mivel sokan nem hisznek a hivatalos adatoknak. (G7)
Kapcsolódó: link