Az angolszász világból indult Bookstart örvendetes módon tavaly vált több hazai könyvtárakban gyakorlattá -- ha felülről vezérelt módon is. Cél volt a legfiatalabbak könyvtárba csábítása. S valóban jó volt látni, hogy mennyi hazai könyvtár vett részt a programban. Hogy a hatás menyire tartós, az majd elválik. A The Copenhagen Post cikkét olvasva rájöhetünk: amíg proaktivitás helyett követő módon gondolkodunk, alihga érjük utol pl. a nyugati gyakorlatot (vagy pláne a hazai igényeket), hiszen azóta odakint újabb lépéseket tettek. Hogy pontosan miben? Lássuk csak:
1. Nem a gyerekeket viszik a könyvtárba, hanem a könyvtáros megy ki a családokhoz (vö.: szolgáltatói attitűd).
2. Nem az egyébként is könyvtárközelibb középosztály a célcsoport a -- 99%-os szinten literátus -- dánoknál, hanem a könyvtárba egyébként aligha járó hátrányos helyzetűek -- ott leginkább bevándorlók -- csoportjai (vö.: szociális tudatosság).
3. A felkészített könyvtárosok tudatosan foglalkoznak gyakorlatilag nyelvi fejlesztéssel. Mindez egyértelműen növeli a társadalomban a könyvtárak fontosságát és komoly pr-impakttal bír (vö.: érdekérvényesítés a használók céljainak elérése által).
Az egyelőre 2011-ig állami pénzből finanszírozott projektben a könyvtárosok arra törekednek, hogy féléves és ötéves korú gyerekekhez látogassanak el, legalább négy alkalommal. Népszerű gyerekkönyvekből és tévéműsorokból ismert figurákkal felszerelkezve a könyvtárosok leülnek a családdal, felolvasnak és lapozhatják a gyerekekkel a könyveket. (MG) - F: The Copenhagen Post cikke alapján