A Google stratégiája, hogy a keresésre minél gyorsabban és pontosabban adjon választ.
Ezzel szemben a YouTube, Facebook, vagy a Netflix stratégiája, hogy a válasz a keresésre ne azonnal érkezzen. A keresés nehézkes. Sőt, nem is biztos, hogy megadja a választ. Viszont több, az érdeklődés céljához közel álló tartalmat kínál. Ez a stratégia áll közel a figyelemgazdaság céljához: tölts el minél több időt a felületünkön, és fogyassz minél többet - miközben a rólad készült egyre pontosabb profilt értékesíteni tudjuk a hirdetési piacon.
Melyik stratégia álljon közel a könyvtárhoz - ha egyáltalán szeretnénk optimalizálni a katalógust? A közkönyvtári inkább szórakoztasson, mint a YouTube, a szakkönyvtári törjön a célra, mint a Google? Érdekes, az Elsevier tudományos kiadó mindkettőt kínálja: alapértelmezésben gyors és pontos válaszra tör, de felkínál a használó profilozása után, annak érdeklődési körében pl. top 25 tartalmakat is.
Meglepő módon a könyvtárak csak kivételes esetben élnek a profilozás (a használók érdeklődési csoportok és attitűd szerinti kategorizálása és ellátása) lehetőségével.

Balázs László (FSZEK) meglátása szerint a közkönyvtárak 10-15 éve elfogadhatatlannak találták a profilozást, és azt gondolták, hogy a profilozás elutasítását a felhasználók díjazzák. Közben ugyanis a fiatalabb használók egyre inkább elvárnák, hogy a könyvtár - a YouTube és Netflix stratégiájához hasonlóan - testre szabott ajánlatokkal bombázza őt.

A könyvtárnak tehát meg kell fontolnia:
- melyik generáció igényeire optimalizál
- köz- illetve szakkönyvtár-e
- felületein melyik stratégiát tolja előtérbe? (összeáll: MG)