Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  

Chilling effect, azaz dermesztő hatás - az öncenzúra érdekében

A független újságírásra komoly veszélyt jelent, ha az államhatalom kénye-kedve szerint pécézhet ki magának újságírókat és vethet be ellenük akár kiberfegyvereket mindenféle elszámoltatás nélkül, hogy lehallgassa privát és szakmai kommunikációjukat. De a hatalomnak a megfigyelésen túl is számos eszköze van arra, hogy akadályozza a sajtó működését - ide tartoznak az újságírók ellen indított lejárató kampányok és rágalmazási perek vagy a közösségi média virális hatásának kihasználása. Ezeknek az eszközöknek az eredményességét a médiakutatásban chilling effectnek, azaz dermesztő hatásnak nevezik, ami természeténél fogva nem egzakt jelenség - vannak újságírók, akik hűvösebbnek, és vannak, akik enyhébbnek érzik a légkört, amiben negyedik hatalmi ágként ellenőrizni próbálják a hatalom működését. A dermesztő hatás lényegében azt jelenti, hogy mennyire lép működésbe az újságírói öncenzúra, ha a közérdekű információ közléséért túl nagy személyes vagy szervezeti árat kell fizetni. Egy 2022-ben indult kutatás keretében magyar oknyomozó és tényellenőrző újságírókat kérdeztünk arról, hogy a Pegasus hazai bevetése óta mennyiben változott a munkájuk, mennyire érzik fenyegetve magukat, és milyen módszerekkel védik magukat és forrásaikat.

Az úgynevezett "kellemetlen dermesztő hatás" (invidious chilling effect), amit három tényező befolyásol: a jogrendszer, a nemzeti törvények formája és a kiadók erőforrásai illetve előzetes jogi ismeretei és tapasztalatai. A jog és a dermesztő hatás akkor is találkozik, amikor az állam olyan törvényi keretet teremt, amelyben az újságírók nagyon nehezen jutnak hozzá a közérdekű adatokhoz. A magyar állam ezzel az eszközzel már a 2015-ös bevándorlási hullám óta előszeretettel él, konkrétan úgy, hogy
- vészhelyzetre hivatkozva meghosszabbítja az adatigénylések teljesítésének határidejét. Így előfordul, hogy az újságírók negyvenöt napig várnak arra, hogy betekinthessenek egy dokumentumba, majd közlik velük, hogy az adott minisztérium nem kezel ilyen adatokat, és akkor kezdődik az egész elölről - mesélik a kutatásban megkérdezett újságírók.
- (...) a minisztériumok azzal is borsot törnek az újságírók orra alá, hogy technikailag lebutítják az általuk készített adatbázisokat, vagyis például egy hatalmas Excel-fájlt külön jpg-fájlokban küldenek el, ami jelentősen megnehezíti és lelassítja az adatok elemzését.

legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

A heti ingyenes KIT Hírlevelet megrendelheted a kit@gmconsulting.hu-ra írt "Megrendelés" tárgyú levéllel, név és intézmény megadásával, mellyel jelzed az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak elfogadását.

A hírlevél lemondása: ugyanígy, de „Lemondás” tárgymegjelöléssel.




Hírlevélről

A hírlevél hetente (júliusban, augusztusban kéthetente), térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Közel 28.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
700 fő

Olvasói létszám:
kb. 1000 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x%-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás között megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.
Adatkezelési tájékoztató

A KIT tulajdonosa:

GM Info Consulting Kft.
www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról