Az utóbbi időben azonban a szakra felvett és az azt befejező hallgatók aránya jelentősen romlott. ... A képzés kulcsterületei: információkeresés és kutatás, könyvtármenedzsment és marketing, ismeretszervezés, tudásszervezés, információs társadalom, információs írástudás és műveltség, könyvtártörténet, kulturális örökség és digitalizálás, könyvtár a multikulturális társadalomban, európai kulturális kontextus.
A hallgatói motiváció a szak elvégzésében háromféle lehet: nem motivált, kívülről vagy belülről motivált. Az elégtelen motivációhoz tartozik a kitartás, a hit, a szociális intelligencia és az önkontroll hiánya a hallgatók körében. A motivációs problémát a hallgatói számok csökkenései is jelzik, 107 megkérdezettből csupán 12 hallgatót motivált a könyvtár, a könyvek világa a szak elvégzésére hat év alatt. Leggyakrabban azért jelentkeznek erre a szakra, mert máshová nem nyertek felvételt; más határterületekkel keverik (média, kommunikáció); értékelik, hogy nincsenek egzakt tárgyak; emellett az okok között szerepel a határozatlanság, döntésképtelenség, az IKT vonzása, az érdekes elnevezés; a tény, hogy nincs felvételi; vagy akár az a szempont, hogy az illető nem akar dolgozni, a szakot egyszerűnek hiszi; és működik a minősítési kényszer is: a BA fokozat megszerzése egyre inkább elvárásnak számít.
A gyenge motiváltság a végzettség megszerzése után a hallgatók negyedét más irányba téríti a munkaerőpiacon. A készségek tekintetében a felelősség egyre inkább a középfokra irányul (ld. PISA eredmények), a felsőoktatásba tehetséges és átlag alatti hallgatók is bekerülnek. A képzések színvonala pedig ezzel együtt folyamatosan csökken. A digitális bennszülöttek jellemzői, hogy nagyon gyorsan megoldják a feladatot, de nem a minőségre, hanem a mennyiségre fókuszálnak, gyakran folytatnak párhuzamos tevékenységeket, türelmetlenek, gyors válaszokat keresnek, kikerülik a szövegekkel való foglalkozást (olvasás, írás), hálózaton dolgoznak (virtualitás), plagizálnak, azonnali élményeket akarnak, csak annyi időt szánnak a tanulásra, amennyit nagyon muszáj, előnyben részesítik a játékot a komoly munkával szemben. A hallgatói utánkövetésből kiderült, hogy a pozsonyi egyetem hallgatóinak több mint fele azonnal talált munkát, 80%-uk gyorsan elhelyezkedett, és csupán 3% várt többet egy fél évnél a munkahelyre. A könyvtári álláshelyek tekintetében a kutatás azt igazolta, hogy még mindig magas, 38%-os a szakképesítés nélkül fölvettek aránya. A munkaerőpiac, a képzések akkreditációja és az európai felsőoktatás hasonló problémákkal néz szembe, ezért fontos a nemzetközi együttműködés a könyvtár- és információtudományi képzések fejlesztése érdekében. (Prókai Margit)