Csökkent a raktárterület és az állomány a BGF PSZK új zalaegerszegi könyvtárában. Kérdezősködésünkre a projekt informatikai vezetője válaszol. -- A csökkentésből nem lett-e imázscsökkenés, fenntartói fejcsóválás?
Szabó G. Tibor: A raktárak a felhasználók és fenntartók számára sem túl érzékelhető dolgok, ráadásul nálunk a raktárból kiadni valamit legfeljebb 2 percet jelentett. A csekély raktári állomány felszámolása. Inkább a teljes gyűjteményre vonatkozó, visszatérő fenntartói, VIP látogatói rádöbbenés érdekes, hogy 'milyen kicsi!'. A fenntartói szemléletben máig tetten érhető bizonyos méretközpontúság: a nagy, a sok jobbnak tűnik...
Képzési célú szakkönyvtár vagyunk, a gazdasági területen is szűkebb spektrumra fókuszálunk, 1300 fős olvasótáborral. Nem kell nagyobb, inkább még frissebb gyűjtemény. Ha meg az e-könyvtári jövőt nézem, a gyűjteményhez elég lenne egy erős szerver redundáns, 2-5 TB-s NAS-sal a dokumentumok eléréséhez, valamint egy 100 m2-es, szuperkényelmes fogadótér 2-3 információs mentorral (alias könyvtárossal). A hallgatóknak lenne egy nettopjuk vagy tábla PC-jük és kábelnélküli hálózatból kapnák a tanulás kollaborációra kihegyezett szak- és alkalmazói szoftvereit (a Google Apps analógiára Suli Alkalmazásokat). Persze lenne egy e-könyv olvasójuk is, hogy a szövegek tanulása kényelmesebb és energiatakarékosabb legyen.
Itt az idő, hogy a felsőoktatási könyvtárak e-könyv olvasó eszközöket is vegyenek akár több típusból, hogy támogassák a hallgatók szocializációját az e-olvasásra, valamint akár kölcsönözzék is a szükséges eszközhátteret. Hát nem lenne igazán korszerű? Ám ez nem megy egy olyan oktatáspolitika nélkül, mely hatékonyan ösztönzi a tankönyvek, jegyzetek stb. elektronikus kiadását és olcsó vagy ingyenes terjesztését...