Népszava: Miért kell költöznie az Országos Széchényi Könyvtárnak?
DSz.: Amióta a nemzeti könyvtár a Várba költözött, tehát a múlt század nyolcvanas évek második felétől minden főigazgató azt jelezte a mindenkori kormányzatnak, hogy az az épület nem megfelelő a nemzeti könyvtár céljaira. Ráadásul a komcsik adtak egy kis vasbeton kujakpofont a történelemnek, némi azbeszttel fűszerezve. Magyarország az utóbbi tíz évben annyit erősödött, hogy most lehetne egy zöldmezős beruházásként új és korszerű épületet felhúzni, olyant, amit direkt a nemzeti könyvtárnak terveznek.
- Mi alapján javasolták a megkérdezett szakértők új helyszínként a Déli Városkapu diákváros környékét?
DSz.: Fürjes Balázs kormánybiztos úrral és csapatával néztem végig miniszteri biztosként az összes lehetséges szóba jövő budapesti területet. Mivel a Diákvárosban több ezer egyetemista fog életvitelszerűen lakni, és mivel az OSZK-t szeretnénk nyitott nemzeti könyvtárként újrapozícionálni, elég logikus javaslatnak tűnt.
- Mennyibe kerül az új épület és a költözés?
DSz.: Hogy mennyibe kerülne az új épület, azt azután tudja bárki felelősen megmondani, miután kialakul a szakmai koncepció, és ezt beárazták az árajánlattevők. A költözésre készült egy többmilliárdos kalkuláció, és azt is tudjuk, hogy egy esetleges kétszeri költözés háromszor annyiba kerül, mint az egyszeri. (Népszava)
- Az előterjesztés javaslatot tesz a kormány tanácsadó testületeként Anyanyelvi Kulturális Társulás és Művészeti Tehetséggondozó névvel egy olyan szervezet létrehozására, amely "a könyvkultúra, az irodalom, valamint a magyar kortárs alkotóművészeti és könnyűzenei területen szolgálhat iránymutatással". Az elnök a PIM főigazgatója lenne.
Ebben a társulásban részt venne az Országos Széchényi Könyvtár, a PIM, a Petőfi Irodalmi Ügynökség (PIÜ), a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. és a Cseh Tamás Archívum Alapítvány. A társulás közreműködne a nemzeti kultúra megőrzéséhez, valamint a nemzeti identitás megerősítéséhez fűződő programok és tevékenységek megvalósításában, "a nemzeti kultúra területén az összefogásból eredő előnyök eléréséhez szükséges alapok megteremtésében", részt venne a kultúraszervezésben, támogatná "a nemzeti kultúra megőrzését és fejlesztését", valamint közreműködne "a magyar nemzet határon átívelő kulturális újraegyesítésének előmozdításában".
Megkérdeztük Demeter Szilárdot, a 21. században, a digitalizálás korában valóban indokolt-e az OSZK számára létrehozni egy új épületet jelentős beruházással. Azt felelte: "Érdekes fölvetés, hasonlót már hallottam, de leginkább politikusok, illetve újságírók tettek ilyen gondolatkísérletet. A könyvtárszakma többsége a nemzeti könyvtár léte és erősítése mellett van, mint ahogyan azok a döntéshozók is, akikre nekem figyelnem kell. Azért olyan európai országot nehezen tudnak nekem mutatni, ahol nem létezik nemzeti könyvtár."
Az előterjesztés alapján Demeter létrehozná az úgynevezett Széchényi Könyvközpontot is a magyar olvasáskultúra erősítésére és népszerűsítésére, a magyar könyvkultúra állami szereplőjeként annak koordinálására, a nemzeti kultúrát erősítő művek létrejöttének elősegítésére, a közpénzből készült könyvek terjesztésére a közkönyvtárakban, iskolai és szakkönyvtárakban, olvasásnépszerűsítő kampányok lebonyolítására, a kortárs magyar non-fiction könyvkiadás segítésére és a magyar kiadói kultúra professzionalizálásának elősegítésére. A Központ a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-ből (KELLO) való kiválással jönne létre. A KELLO-nál csak a tankönyvkiadás és -terjesztés maradna, a többi feladat átkerülne a Központhoz. (Index)