A magyar szóhasználatban ismert közkincs mindazt jelöli, amit a múzeumban, könyvtárban, levéltárban, filmarchívumban és egyéb közintézményekben gyűjtenek és megőriznek a köz javára, de az angolszász verziója Public Domain Mark (PDM) egy licenc nevét jelöli, amit a Creative Commons (CC) elnevezésű non-profit szervezet ad ki. Ez a visszavonhatatlan licenc teszi lehetővé, hogy a múzeumok a művek másolati példányait korlátozás nélkül elérhetővé és felhasználhatóvá tegyék online is. Akkor alkalmazható, ha a szerzői jog elévült, vagyis a szerző halálát követő bűvös 70 év lejárt, lsd: Rejtő Jenő összes műve vagy a szerző ismeretlenségének esetében, az első nyilvánosságra hozatala óta telt el 70 év, lsd: Milói Vénusz, vagy nem tartozik szerzői jogi védelem alá, pl.: a folklór kifejeződései. De létezik olyan verzió is, ahol a szerző mond le minden jogáról és így műve korlátozás nélkül felhasználható lesz: ez a Creative Common 0, avagy CC0. A magyar szerzői jogi szabályozás, Szjt, viszont nincsen ezzel harmóniában, mint azt az újonnan megjelent, közgyűjteményi digitalizáció kisokosa, a FEHÉR KÖNYV is írja: "A CC0 licenc azon művek esetében használható, amelyek jogtulajdonosa lemondott a művéhez fűződő minden vagyoni és személyhez fűződő jogáról, vagyis a mű szerzői jogi oltalom alatt áll, de szerzője a szerzői jogait (vagyoni, illetve személyhez fűződő jogait) nem kívánja érvényesíteni. A magyar szabályozás szerint a szerző személyhez fűződő jogairól nem mondhat le lsd.: Szjt. 9. §(2) bekezdés, így közkincsek felhasználása az előző, PDM licenc alatt engedélyezhető." ...