A digitalizálás során a dokumentumok elektronikussá tétele csak az egyik lépés (ld.: link ). Ráadásul a folyamat egészének elektronizálása, mint stratégia szempontjából van értelme. Lássunk két egyszerű analógiát az iparból. (MG)
- A magyar szobafestő-mázoló, tapétázó vállalkozók jövedelmezősége rendkívül alacsony, nehezen tudják kitermelni a digitalizációhoz szükséges modern eszközök árát. Gondot jelent az is hogy a szakoktatás nem terjed ki a digitális munkaeszközök alkalmazására - mondta Tóth Antal a Szobafestő-Mázoló-Tapétázó Országos Ipartestülete (SzMTO) elnöke. Példaként említette, hogy míg Ausztriában a falat vizsgáló és elemző gépek használatát is tanítják, addig Magyarországon a digitalizáció egyáltalán nem szerepel a szobafestő oktatás tananyagában. (Napi)
- Egy hazai kőbányában digitalizálták a kitermelt kő osztályozását és mozgatását. A szállítójárművekből az osztályozóba kerülő nyers követ az aprító törés előtt leméri, majd a kanalas futószalag kanalai mérik méretfajtánként az osztályozott anyag tömegét is. A gép adatai szolgáltatják tehát a készletgazdálkodás bemeneti oldalát. A nyerges vontatókra nagy számot festettek, pl. 26. Ez jelzi a rakodónak, hány tonna anyagot szállíthat. A kőzuzalék-hegyekből markoló gépek kanala szintén leméri a bele kerülő anyagot, tehát a gépkezelő - és a telep számítógépe a mobil hálózaton keresztül - pontosan tudja, mennyi anyag került az adott teherjárműre. A telepről kiengedett jármű fuvarosa pedig már fizethet is az áruért - nyilván elektronikus utalással.
- Vajon hogyan működhet egy könyvtári folyamat hasonlóképpen, digitalizálva?