Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  

Discovery keresőrendszer - 1. előny a használónál

A könyvtári rendszerek fejlesztésénél hosszú ideig főleg a könyvtárosok igényeit vették figyelembe, hiszen a könyvtáros választja a könyvtári rendszert, elsősorban a könyvtári munkafolyamatok megvalósításának módja alapján. Az olvasói keresés másodlagos volt.
A Discovery keresési felület megjelenésével külön termék lett az olvasói kereső, így annak kiválasztása teljesen az olvasói igények alapján történhet a könyvtárakban.

Miben más egy Discovery? Az adatbázis adattartalma túlmutat a helyi állományon: a helyi katalóguson kívül más adatforrások is bekerülhetnek a keresőbe, így egyszerre lehet keresni szinte minden, a könyvtárban fizikailag és online elérhető forrásra.
Ezekben a keresőkben a keresési stratégia is teljesen más:
- Megjelentek a facetták (szűkítési lehetőség, szerű keresés után).
- Egy mezőbe írhatunk be minden keresési szempontot.
- A találati halmazban a relevancia szerinti rendezést kapunk, ami azt jelenti, hogy ha értékesebb mezőben találja meg a rendszer a keresőkifejezést, akkor a találati lista elején szerepel.
(A rankig (azaz: sorba rendező) rendszerek folyamatosan fejlődnek, de az IKR fejlesztők általában titokként kezelik a módszereket. Ha a találati lista túl nagy, akkor a fazetták segítenek, vagyis a keresés után addig szűkíthetjük a találati halmazt, amíg átlátható méretű nem lesz.)
- A facetták használata esetén azokat a szűkítési feltételeket használhatjuk, amelyek szerepelnek a rekordokban, általában azt is látjuk már a szűkítés bekapcsolása előtt, hogy hány rekordban szerepelnek. Így elkerülhetjük az üres találati listához vezető kereséseket.
- A facettás keresés átveszi a böngészés helyét is, akkor is, ha a böngészéssel jobb találatokat érhetnénk el.

A Discovery rendszerek általában nem biztosítják a böngészés lehetőségét, mert az általuk használt indexelési technika nem alkalmas jó böngészési lista előállítására. Ha a Discoveryben lehetne böngészni, akkor azt egy külön relációs adatbázis biztosítaná, mint pl. a mokka.hu.

A Discovery rendszerek azonban nem csak előnyöket hoztak a könyvtáraknak, hanem hátrányokat is: Hogy milyen hátrányokat és mit tehetünk ellenük, arról beszélek majd a Networkshopon tartott előadásomban - Balázs László Róbert. (folyt. köv.)

Hírforrás: Balázs László Róbert
2026. március 09.  •  Továbbküldöm a hírt
Link e hírhez:
http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=discovery_keresorendszer_-_1_elony_a_hasznalonal
legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

A heti ingyenes KIT Hírlevelet megrendelheted a kit@gmconsulting.hu-ra írt "Megrendelés" tárgyú levéllel, név és intézmény megadásával, mellyel jelzed az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak elfogadását.

A hírlevél lemondása: ugyanígy, de „Lemondás” tárgymegjelöléssel.




Hírlevélről

A hírlevél hetente (júliusban, augusztusban kéthetente), térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Több mint 30.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
700 fő

Olvasói létszám:
kb. 1500 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x%-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás között megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.
Adatkezelési tájékoztató

A KIT tulajdonosa:

GM Info Consulting Kft.
www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról