A tudományos teljesítmény mérése körül egyre több vita folyik. A talán egyik leghangosabb és számos tudományterületet érintő kritika a DORA (Declaration on Research Assessment) 2012-es megszületésével jelent meg.
Az eredeti 82 aláíró között volt a kezdeményező Amerikai Sejtbiológiai Társaság és más tudományos társaságok, valamint ismert folyóiratok szerkesztőbizottságai, neves kutatóintézetek és alapítványok. 2014 januárjában 40 intézményi és 10 ezer egyéni támogatója volt. A DORA aláírói szerint kevesebb figyelmet kell kapnia a cikkek publikálásán alapuló metrikáknak, különösen a folyóiratok impakt faktorának (IF), amely jelentősen torzít, mégis aránytalanul fontos szerepet játszik a kutatók és oktatók alkalmazásában, előmenetelében és anyagi támogatásában. A DORA felsorolja az IF hiányosságait. Megállapítást nyert többek között, hogy a hivatkozások eloszlása rendkívül torz, amit az is mutat, hogy a cikkek 20%-a kapja a hivatkozások 80%-át. Más szóval az IF nem mutatja reprezentatív módon az egyes cikkek hatását, mivel egy magas impakt faktorú folyóiratban megjelent cikknél nem tételezhetjük fel automatikusan, hogy az fontos vagy jó minőségű. Az IF szakterületenként más és más, ami vitathatóvá teszi a tudományok közötti értékeléseket. A hivatkozási szokások eltérő volta, a cikkekben található hivatkozások számában megnyilvánuló tudományterületenkénti eltérések, valamint a publikálás és a hivatkozás között eltelő idő különbözősége okozza ezt. Ezen kívül az IF manipulálható, például úgy, hogy a szerzőket arra késztetik, hogy azokra a folyóiratokra hivatkozzanak, amelyekben írásuk meg fog jelenni. (ref.: DORA: San Franciscó-i nyilatkozat a kutatások értékeléséről; ref.: Koltay T.)