A könyvtárak társadalmi hasznosságát folyamatosan újra kell gondolni a gyors ütemben változó társadalmi környezet függvényében, amely magába foglalja a könyvtárak (főként a közkönyvtárak), a könyvek, illetve a tartalomipar köré szerveződő üzletág szféráját. A könyvtárak az embereket érő információs túlterhelődés miatt a figyelemgazdaság szereplőiként találják magukat, ahol a cél a felhasználók figyelmének felkeltése és lekötése a számos egyéb konkurens időtöltési, információszerzési móddal szemben. E versenyben ráadásul egyre látványosabbnak, a szokványostól eltérőnek, élményszerűnek kell lenni. Ebből egyenesen következik, hogy a könyvtáraknak olyan piaci alapú logika szerint kell működniük, amely magas szinten integrálja a felhasználói szükségleteket és preferenciákat a könyvtári szolgáltatások és tevékenységek kialakításába. Mindehhez a szervezeti alapértékeket újra kell gondolni, és a gyűjteményszervezést, a rendezvényeket és a szolgáltatási kínálatot a használói igényekhez kell igazítani.

A könyvtár működésének középpontjában évszázadokig a tartalom állt. A hagyományos szemlélet azonban, amely a legfőbb értéknek a nehezen elérhető dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítását tekintette, az új, figyelemért harcoló, információs túlterhelés által fémjelzett társadalmi környezetben már nem releváns. Ehelyett magas szintű élményt kell nyújtani a használóknak, célzott módon, a különféle célcsoportok szerint, kiemelkedő minőségű szolgáltatásokkal.
A könyvtári stratégiai szemléletnek három fő módozata különíthető el:
- termékorientált
- eladásorientált
- piacorientált működés.
A hagyományos termékalapú megközelítés középpontjában a gyűjtemény áll. Később került előtérbe az eladásalapú szemlélet, amely a meglévő könyvtári szolgáltatások népszerűsítésére és eladhatóságára összpontosít. A piaci alapú szemlélet pedig mindent a felhasználói igények köré épít - ma már erre van szükség. A könyvtárosok hagyományos közvetítő szerepét piaci szereplők vették át (Google, Amazon), ezért a puszta hozzáférésen túl más értékeket kell felmutatni a használók számára.
A tanulmány konkrét példákkal is szolgál a Koppenhágai Városi Könyvtár link különféle munkafolyamatainak átalakításán keresztül. (A könyvtárak újragondolása a könyvpiacon, ref.: Németh M.)