Az Eurostat hétfőn tette közzé a legfrissebb adatait arról, hogyan használják a polgárok az internetet az európai országokban. A közösségimédia-használatban a következő sorrend alakult ki - zárójelben, hogy a 16-74 éves lakosság hány százaléka használta valamire a felmérést megelőző három hónapban valamelyik közösségi platformot: Izland (93%), Norvégia (88%), Dánia (85%), Ciprus (79%), Magyarország (77%). Az Európai Unió 27 tagországának átlaga 57 százalék.

Az pedig nem feltétlenül jó, hogy éppen a közösségimédia-használatban járunk az élen. Miközben egyre több jel mutat afelé, hogy a közösségi média átveszi a sajtó helyét a tájékozódásban, arra semmiféle bizonyíték nem létezik, hogy a Facebookon vagy a Twitteren (vagy éppen a marginálisabb, a véleménybuborékokat még jobban felerősítő platformokon) keresztül rendszerszinten minőségi információhoz lehet jutni. Sőt, inkább az látszik, hogy a közösségi média éppen az álhíreknek ad teret - bizonyítottan így volt ez a covidjárvány idején.

Felsorolni is nehéz lenne, milyen negatív tendenciák köthetők a közösségimédia-platformokhoz az elmúlt évek fejleményei alapján, de több ilyenről már a Qubit is beszámolt:
- kiderült, hogy legalább az egyik közösségi oldal bizonyíthatóan rossz hatással van a kamasz lányok egészségére;
- több kutatás bizonyítja, hogy a közösségi hálón sokkal könnyebben és gyorsabban terjed a gyűlölet, mint a valóságban;
- lehet ugyan úgy hasznosítani az ott keletkező információkat, hogy az teret adjon a mentális segítségnek, de ez ma még inkább utópia;
- jelenleg inkább az látszik, hogy akik használják, azok magányosabbnak érzik magukat, és kevesebb időt töltenek a családjukkal.

Vagyis hiába lehetne akár a technológiai fejlettség jelének is tekinteni a magas magyar közösségimédia-használati arányt, ebben nagy veszélyek rejlenek, hiszen az online tér képes bennünket egymástól, a családtagjainktól vagy a szomszédjainktól elszigetelni, és segíti a hamis információk és a gyűlöletkeltő vélemények terjedését.