Don Swanson 1952-ben fizikából doktorált, majd ipari számítógépes rendszerek elemzésével foglalkozott. Lenyűgözte az információ szervezése. A Chicagói Egyetem 1963-ban megtette a könyvtártudományi kar dékánjának. Harmincnyolc évesen, a magánszektorban ledolgozott a háta mögött eléggé kilógott a sorból. A kinevezéséről szóló bejelentésben ez állt: "Swanson az első fizikus az országban, aki könyvtár szakos képzést vezet."
Swansont aggodalommal töltötte el a specializáció növekedése, mivel ennek eredményeként olyan publikációk születtek, amelyek csak a szakértők nagyon szűk köréhez szólnak, és korlátozzák a kreativitást. "A rögzített teljes tudásanyagon belüli szétszabdaltság" és az ember korlátozott képessége annak asszimilálására még nem ölt riasztó méreteket, de szakadatlanul növekszik". Hogyan feszegethetnénk a határokat, tűnődött, ha egy nap azon kapjuk magunkat, hogy egye-egy specializált területnek már a határig is csak egy élet munkája árán juthatunk el"

Az Egyesült Államok Országos Orvostudományi Könyvtára (National Library of Medicine link ) 1960-ben mindössze száz egyedi kifejezéspárt használt a cikkek indexálására. 2010-re ez a szám már százezerhez közelített. Swanson úgy érezte, hogyha a műveltség ilyen arányban növekszik tovább, a specializált szakterületek olyanok lesznek, mint az egymástól távol álló galaxisok, amelyek a végén már nem is fogják látni egymást. Mivel tisztában volt vele, milyen fontos a tudományokon átívelő problémamegoldás, ezt elég kellemetlen fejleménynek tartotta. Ő azonban meglátta a lehetőséget a válsághelyzetben. Felismerte, hogy új felfedezéseket tehet, ha összekapcsolja az olyan publikációkból származó információkat, amelyek sosem hivatkoznak egymásra, tudósaik pedig nem dolgoznak együtt. Amikor például különböző tudományágak szakirodalmához szisztematikusan kereszthivatkozásokat készített, "tizenegy, addig figyelmen kívül hagyott kapcsolódási pontot" fedezett fel a magnéziumhiány és a migrén kutatása között, és felvetette, hogy ezeket érdemes lenne vizsgálni. Minden információ nyilvános volt, egyszerűen csak senki sem kapcsolta össze őket azelőtt. "Felfedezetlen nyilvánostudásanyag" - így nevezte. Az Amerikai Fejfájás Társaság (American Headache Society) és az Amerikai Neurológiai Akadémia (American Neurology Academy) a migrén megelőzésével kapcsolatos kutatásokat, és megállapította, hogy a magnéziumpótlás általános terápiaként alkalmazható. A magnézium hatásossága mellett ugyanolyan erős bizonyítékok szóltak, mint az elterjedt kezelési módok, például az ibuprofen mellett.

Swanson meg akarta mutatni, hogy a szakirodalom tele van ilyen interdiszciplináris kincsekkel, amelyek csak arra várnak, hogy valaki feldolgozza a kapcsolódásokat. Létrehozta az Arrowsmith nevű számítógépes rendszert, hogy segítségével más felhasználók is megtehessék, amit ő: kereséseket indítsanak, amelyek egymástól távoli területeken, de egy téma szempontjából mégis releváns tudományos cikkeket hoznak elő. (David Epstein)