Az együttműködés könyvtárak közötti gyengélkedő szintjéről nem ismert hazai felmérés. Ezért csak feltételesen lehet okokat megfogalmazni. Gyakran úgy tűnhet: sokkal több a szó róla, mint a tettek. Különösen a könyvtárakon kívüli együttműködések száma tűnik kórosan alacsonynak. A más országokban is tapasztalatot szerzettek tudják pl.: egyre több helyen nem építenek a könyvtárak saját katalógusokat, egyre kisebb arányban szerzeményeznek az egyes könyvtárak, és a tájékoztatás is könyvtárak közötti, közös funkcióvá válik. Az ok: méretgazdaságosság és szolgáltatásminőség. Mindennek egyáltalán nem technikai és pénzügyi akadályai vannak. Sokkal gyakoribbak a fejekben lévő gátak. Az emberi attitűd és a rugalmasság a kérdés. Mi lehet ebbéli elmaradásunk oka? Innentől a feltételezés:
- a külföldi működő rendszerek ismeretének hiánya, ami szakmai vezetői pozíciókban a legkellemetlenebb hatású
- erős a (látszólagos) biztonságra törekvés, ezért "az a jó, amit saját magam ellenőrizhetek" - mint a merevebb hierarchiára jellemző attitűd
- a nagyobb stressznek kitett munkaerőre jellemző rendszerigazolás (vö.: link )
- relatíve magas könyvtárosi átlagéletkor, erős a meglévő rendszerekben gondolkodik
- ???, azaz - felmérés hiányában - ki tudja, még mi lehet az okok között.
Egy magyar Nobel-díjas azonban mindezek ellenére együttműködést ajánl... (MG)
- Szinte semmiben nem annyira jó az emberiség, mint az együttműködésben. Úgy tűnhet, hogy a közgazdaságtan alapjai ennek ellentmondanak, de Nobel-díjat érő módon sikerült már levezetni, hogy a kooperáció hosszú távon nem egyszerűen kifizetődő, hanem a legjobb stratégia. A téma egyik legfontosabb kutatója Harsányi János volt, akit a világ John Harsanyi néven ismert meg. Harsányi mutatta ki, hogy ha elég sokszor ismétlődik egy döntéshelyzet, akkor mindenki jobban jár a kooperációval. Ennek a levezetéséért nem csak Nobel-díjat kapott, hanem ami a szakmában legalább ekkora dicsőség, elneveztek róla egy mutatót is: a Harsányi-osztalék az a többlet, amelyet egy-egy résztvevő nyer az együttműködéssel. (HVG)