... legalábbis, ha nem vonzó a címe. "'Nem kell a blikkfangos cím, elég a tárgyilagos leírás' - marketing tévhit" - hívtuk fel a figyelmet link tavaly ilyenkor.
A hazai könyvtári lapok címei szinte kivétel nélkül a témát tartalmazzák, a rémát nem: "Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Műszaki Szekciójának az IT evolúció 2.0 kiállításmegnyitóján tett látogatásáról" vagy: "Az építészeti szerzői jogi szabályozás a jogérvényesítés tükrében". A "Felhőbe fel! Szakirodalmazás oktatása az Állatorvostudományi Egyetemen COVID-19 előtt és alatt". Az utolsó cím első mondata azonban már a rémára utal: azaz betekintést enged a tartalom mozgósító jellegére.

A réma azért hasznos, mert megnöveli a befogadó hajlandóságát a cikk elolvasására (már ha a cikket olvasásra szánják, és nem valamiféle penzumnak való megfelelés). Persze, nem érdemes a témáról sem lemondani; ahogyan a legutóbbi példa szerencsés módon a témát és a rémát egyaránt tartalmazza. E kettősséget biztosíthatjuk alcímmel is. Pl.: Megtartotta konferenciáját az X szervezet - a felszólalók könyvtári stratégiát sürgettek. - Az első rész a téma, a második a réma, de lehetett volna fordítva is.

A réma elmaradásának gyakori oka, hogy a hír készítője nem érzi magát elég bátornak a réma megfogalmazására, vagy nincs kellő rálátása a témára, s így a befogadót feltehetően megfogó mondanivaló kiemelésére. Ezért fontos, hogy a hír készítésével, cikk írásával bátor, és a terület átlátására képes munkatárs foglalkozzon. (MG)