Egy felmérés szerint 5140 lakos él tényleges könyvtári szolgáltatás nélkül a csurgói kistérségben. Rájuk is gondolva, a csurgói könyvtár kidolgozott egy szakmai mintaprogramot, amit az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben örömmel látnának viszont. A csurgói kistérség teleházainak együttműködését, a magasabb színvonalú könyvtári ellátást segíti az a program, amelynek kidolgozására 450 ezer forintot nyert a csurgói városi könyvtár. A csekélynek tűnő összeg mégis jelentős, hiszen mindössze hat millió forintos keret állt a könyvtári kuratórium rendelkezésére, amelyből csak kevesen kaptak támogatást. Az elnyert forrásból dolgoztak ki Csurgón egy projektet, amely alapjául szolgál egy kistérségi közszolgáltató hálózat megteremtésének. Hasonlóra másutt nincs példa. Az alap elgondolás az volt - mint azt Füstös János könyvár igazgatótól megtudtuk -, hogy önállóan se a könyvtár, se a teleház nem tud megbírkózni a naprakész információ- és dokumentumszolgáltatással, az elektronikus ügyintézéssel, s nem öleli fel a közszolgáltatások skáláját, ugyanakkor az elérhető anyagi források szétforgácsolódnak köztük.
Részlet a Csurgó kistérségi felmérésből: A kiskönyvtárak közül négy egyáltalán nincs nyitva, öt 2-4 órát üzemel hetente. Felmerül a kétely, hogy az 1140 kötet kölcsönzés 2005-ben valós lehetett-e mindössze heti két órát nyitva tartó, 600 lelkes faluban, ahol 58 kötettel gyarapodott a 3300 kötetes állomány. A könyvtárak nem tudnak lépést tartani az informatikai fejlődéssel sem, négy településen azonban felismerték a könyvtár-teleház közti együttműködés előnyeit! - F: szept. 13.