Hosszan kell görgetni, hogy az ember áttekintse akár egyetlen nap áldozatait. Férfiak és nők stilizált rajzai követik egymást: hosszú hajú, kontyot hordó, kopaszodó és bajszos emberek, mögéjük képzelhetünk időseket és fiatalabbakat. Egy éve még néhány kép jutott egy-egy napra, hónapok óta több száz. Mind a 26 ezren a járványban vesztették életüket.
A rajzok közt időnként egy-egy fotó is felbukkan. Vannak köztük ismertebb emberek: karmester, önkormányzati képviselő, sportoló, szerzetes, és olyanok is, akiket sosem láthattunk a tévében. "Legjobb anya, mama és dédi volt ő. Önzetlen, mindig csak családjának élt. 90 éves volt, március 29-én este a kórházban örökre lehunyta szemeit" - olvashatjuk egyikükről. Felette mosolygós kép.
Egy 38 éves kutató következik, akit felesége, két gyermeke, barátai és kollégái gyászolnak. "Puritán boldogsága, kiegyensúlyozottsága, belső harmóniája a környezetére is kisugárzott, ahogy végtelen lazasága is. Emberségével, őszinteségével, valamint kifinomult, zseniális humorával hamar került egy hullámhosszra olyanokkal is, akikkel életében először találkozott."
Ugyanazon a napon halt meg - legalábbis aznap került be a hivatalos statisztikába -, amikor egy óvónő. "Nagyon szeretett beszélgetni, turkálóba járni és a családjával időt tölteni" - írják róla rokonai.
Az "Ember, nem adat" oldalt két önkéntes hozta létre azért, hogy nyilvános megemlékezési lehetőséget biztosítsanak a gyászolóknak.
"Február közepén már látszott az adatokból, hogy a harmadik hullám jóval nagyobb lesz, mint a már így is felfoghatatlanul nagy második. (...) A koronavírus világjárványban már több tízezer honfitársunk vesztette életét. Ez nem pusztán egy szám. Nem adat. Életek. Szeretnénk arcokat, sorsokat kapcsolni a pandémia áldozatainak sorszámaihoz, elmondani, kik voltak ők, emléket állítani nekik"