Határozott korreláció található a kórházi intenzív osztályokon tapasztalható vezetési stílus és a betegek halálozási aránya között: jobb vezetés, kisebb halálozás - fejtegeti egy angol tanulmány (The link between the management of employees and patient mortality in acute hospitals / Michael A. West et al. In: International Journal of Human Resource Management, 13 (2002) 8 p. 1299- 1311)
-- A könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatban nagyon durva lenne ilyen párhuzamot említeni. Az viszont okkal feltételezhető, hogy a rossz vezetési stílus miatti folyamatos stresszállapotban a beosztottak csak alacsonyabb minőségű munkára képesek, s ennek kárát a szolgáltatást igénybevevők is látják. A hazai könyvtárakban uralkodó vezetési stílus mindenképpen javítható. A munkát nehezítő tényezők - írja a bűnösen kisszámú, hazai közkönyvtári viszonyokat feltáró tanulmány egyike: rossz hangulat, bizonytalan jövő, szakmai gondok közös megvitatásának hiánya, érdektelenség, aránytalan leterhelés, mások munkájának nem ismerése, az ellenőrzés, jutalmazás, értékelés és együttműködés hiánya (ld.: Szervezetfejlesztési lehetőségek a megyei könyvtárakban / Barlai Róbert, Csapó Edit. In: Könyvtári Figyelő 42 (1996) 4 p. 611-622) A probléma idültségére is utal a tanulmány: "A beosztott munkatársak a dolgok változtathatatlanságát érzik, maguk sem kezdeményeznek, nehogy szembekerüljenek közvetlen felettesükkel vagy a szomszéd asztalnál ülő kollégával. Az érintett vezetők pedig védik szerzett jogaikat, a kialakult beosztotti létszámot és a munkakört. (...) Egyik könyvtárban sem jellemző, hogy a reformokat a munkatársak vagy a középvezetők kezdeményeznék. A beosztottak az igazgatói szerephez tartozónak vélik a változtatási kockázatot, ugyanakkor kiszámítható reakcióktól tartva maguk a felső vezetők csak kivételes esetben merészkednek el a saját döntésük alapján akár a legapróbb változtatásokig is. / Sehol sem jellemző az önkéntes feladatvállalási szellem, a nyílt kezdeményezés, a személyes képességek megmutatására irányuló törekvés."