Egy csapat munkájának megtervezése nem könnyű, de mégis vannak erre bevált módszerek. Az agilis szoftverfejlesztők gyakran alkalmazzák a sprintekben gondolkodást, amiből a könyvtárosok is tanulhatnak. (Sprintek: egyrészt olyan egységnyi időtartamok, amelyekben gondolkodunk, pl. 5, 10 napos, de egy hónapnál nem hosszabb időszakok, amelyeknek a végére működő terméket, prototípust kell előállítanunk. Másrészt a rendezvényszervezés, leltározás megtervezése szintén sprintek - szerk.)
Ennek során egy sprinttervező ülésén (planning) a csapat meghatározza, milyen üzleti értékre fog koncentrálni a következő időszakban, milyen feladatokat ki fog elvégezni.
Egy sprint átlagosan 2 hét, de lehet 1 hét vagy 3 hét is, de a lényeg az, hogy mindig azonos legyen a tervezhetőség érdekében.

A sprinttervezés egyszerre igényli a teljes kép átlátását és a taktikai célok eléréséhez szükséges részletek kidolgozását.
A következő tényezők segítenek a hatékony tervezésben:
- Vízió: A terméktulajdonos (Product Owner) bemutatja a kontextust és az előzetesen megfogalmazott sprintcélokat miközben teret hagy a csapatnak, hogy átgondolják a megvalósíthatóságot és a módszereket.
- Korlátok és prioritások: A csapat figyelembe veszi az eszközöket és a korlátokat, pl. az új csapattagok betanítása.
- Kapacitás: Az előző három sprint alapján megállapítják a kapacitást, figyelembe véve a következő időszak szabadságait.
- Sprint backlog: A csapat közösen kiválasztja a feladattárból (backlog), ami szükséges a sprintcéljaik megvalósításához. Ideális esetben ezek jól megfogalmazott ún. user story-k, amelyek az üzleti értéket magukban foglalják (kinek a részére pontosan mit kell megcsinálni, és főleg miért - szerk.).
- Jól definiált sprintcélok: konkrét és egyértelmű célok meghatározása, amit minden szereplő egyformán értelmez.
- Meghatározott időkeret: Egy 2 hetes sprint tervezését maximum 4 óra alatt el kell végezni.

Ha a sprinttervezés hatékony volt, akkor minden csapattag megértette a célt, a prioritásokat és az általa választott feladatokat. Ha a csapat már több tervezésen is túl van, akkor a meglévő adatokból egyre pontosabban tudja előrejelezni, hogy mennyi feladatot bír elvégezni egy sprint alatt.

Fontos továbbá a nyílt kommunikáció és a kockázatvállalás támogatása is, hogy a csapat tanuljon a hibákból, és merjen új módszereket kipróbálni. A módszer segíti a kommunikációt a csapat és az érintettek között, valamint lebontja a komplex feladatokat kezelhető méretű egységekre. (ref.: Habók Lilla)