Nagy-Britanniában a Research Assessment Exercise (RAE) keretében kb. ötévente végzett minőségvizsgálat során kialakult rangsor a leginkább mértékadó az egyetemi kutatóhelyek besorolásában a forrásokért, hallgatókért és legjobb tudósokért folyó versenyben. Nemzetközi vonatkozásban a legismertebb az elsősorban Nagy-Britanniára koncentráló, évente a Times Higher Education magazinban megjelenő rangsor, valamint az Egyesült Államokat és számos más országot is figyelembe vevő Academic Ranking of World Universities, melyet a Shanghai Jiao Tong University publikál. Ennél is bonyolultabbak a sokszínű oktatási rendszerből adódó, különböző kategóriákat tartalmazó amerikai rangsorok.
Az értékelési kritériumok: lektorált (peer review) cikkek, a megjelent könyvek és a tudományos díjak száma, a neves kiadványokban betöltött szerkesztőségi pozíció, az idézettség és az impakt faktor, a doktori képzésben részt vevők száma és a kapott kutatási támogatások összege mind fontos tényezők az értékelésnél.
A könyvtárak szerepe felértékelődhet a fokozódó versenyhelyzetben, hiszen a könyvtárosok pártatlan szereplők, a tudás tárháza pedig az a hely, ahol a legjobban átlátják az ismeretek keletkezésének és terjedésének útjait és módjait. Az elmúlt évtizedekben a könyvtárosok profikká váltak a számítógépes adatgyűjtésben és feldolgozásban, a metaadatok kezelésében, szakértői lettek a bibliometriának, a szerzői jognak, a licenckérdéseknek, a nyílt hozzáférésnek és a tudományos eredmények megosztására szolgáló eszközöknek. Ezért a szakreferensek képviseletében a könyvtárigazgató és a vezető kollégák értékes tanácsokkal szolgálhatnak a dékánnak, rendszeresen tájékoztathatják az aktuális trendekről és a tudományos eredményekről. Azért, hogy a könyvtár ezt a kívánatos szerepet betölthesse, egyre tudatosabban, gyorsabban és szélesebb körben kell szemmel tartani a campus keretében folyó összes tudományos tevékenységet. (ref.: Fazokas E.)