Néhány hete szép csendben elindult az abcd.hu link címen a magyar Nemzeti Névtér nevű oldal. Hogy mire jó, és miért, azt az felületesebb netező nem biztos, hogy elsőre átlátja, főleg, hogy legjobb esetben is csak félkész állapottal találkozik. Ha azonban a fejlesztések jól alakulnak, belátható időn belül valóban ez lehet a magyar kulturális tudás internetes ábécéje.
Arról, hogy mi is ez az egész, és hogy miért érdemes szurkolni a sikeréért, elvonta a figyelmet, hogy az ennek szentelt sajtótájékoztatón akaratlanul is elvitte a show-t az OSZK-főigazgató, aki kikotyogta (majd gyorsan vissza is vonta), hogy az első számú magyar könyvtárnak a laktanya épületbe kell költöznie. A névtér ráadásul éppen annyira hangzik izgalmas valaminek, mint egy telefonkönyv, és mivel még a fejlesztési fázisban adtak neki nyilvánosságot, koraszülöttként alig látszik valami a tényleges potenciáljából.
Lényegében egy olyan felületről van szó, ami egyszerre enciklopédia, szakmailag hitelesített információs kiindulópont és a neten szétszórva lévő magyar tartalmak digitális gyűjtőoldala. Egy információs kapu, ami magyar vonatkozásban Wikipédia-szerűen széleskörű, ugyanakkor az illetékes intézmények által hitelesített, és amin keresztül rögtön el lehet érni a különböző helyeken lévő kapcsolódó adatokat, szövegeket, könyveket - egyszer majd remélhetőleg fotókat, filmeket, zenéket is.
Az OSZK keretei között alakítják ki tehát a rendszert, de a cél, hogy minél több könyvtár, gyűjtőhely, levéltár és más olyan intézmény csatlakozzon, amelyeknél ott vannak a kapcsolódó adatok és digitális tartalmak.
A Névtér veleje éppen az az integrált infrastruktúra, amelyen keresztül egységesen és egyszerre lennének elérhetők az idáig különböző szegmensekben kezelt dokumentumok. Ha csak egymás mellett állnak a nagy kulturális adatbázisok, és mindegyikbe más belépési pontokon lehet csak bejutni, mint ahogy az jellemzően ma is történik, akkor pont a kultúra összekapcsolódó jellegéből fakadó élményt nem kapják meg a látogatók.
Ha azonban sikerülne átjárhatóvá tenni ezeket, akkor a felhasználók egy helyen találhatnak lexikonszerű infókat, rögtön láthatnák és nyilvános digitalizált verzió esetén olvashatnák a kapcsolódó könyveket, megtalálhatnák mondjuk a könyv alapján készült filmadaptációkat, meghallgathatnák a filmzenéket, vagy éppen egy újabb kattintással meghallgathatnák a filmben megszólaló zenéket.
Ez az az integrált digitális tudástár és élmény, ami az egész magyar kulturális örökség szempontjából valóban újdonságot jelentene. Ehhez kell azonban az egységes névtér, amit az egyes közgyűjtemények közösen építenek fel és menedzselnek. Az ehhez szükséges közös szerkesztőségi rendszer idén elkészül, és ezután a közgyűjteményekben dolgozó szakemberek elkezdhetik építeni a nemzeti névtereket. Az OSZK adatain kívül a Petőfi Irodalmi Múzeum átfogó irodalmi adattára és a KSH Helységnévtárának adatai már bekerültek a rendszerbe, így a települési és választási adatok is össze vannak már kötve.

Hogy néz ez ki? - Egy ilyen egységes felületen, ha például Bartók Bélára vagyunk kíváncsiak, akkor láthatók a születési, halálozási adatok, a névváltozatok, a foglalkozások, ki lehet bontani a személyhez kapcsolható könyvek listáját, ahonnan át lehet ugrani a teljes bibliográfiai leírás könyvtári oldalaira. Ha valamilyen életrajzi lexikonban van bejegyzés róla, és ezek is bekerülnek a Névtérbe, akkor ezeket mind szintén el lehet olvasni a személy oldalán. Ugyanúgy meg lehet nézni a Bartókról szóló könyvek listáját is, vagy azt, hogy milyen szervezeti pozíciói voltak.