Valamennyire előre jelez számunkra a brit könyvpiac; az ottani sikerkönyvek általában megjelennek magyarul is. A tendenciák is hasonlóak, sőt sok olyan, fiataloknak szóló fordítás van, amely átveszi a brit borítót, ráadásul a cím elsősorban angolul van rajta. A Prospero két legutóbbi podcastjában konkrét könyvekről ritkán beszélnek, de a tendenciákat, témákat alaposan kivesézik.

Könyvek a Királyságból, avagy minden a brit könyvpiacról, 1. rész link - Ebben az epizódban szó volt arról, hogy a magyar olvasó számára azért éppen a UK piac a legfontosabb, hiszen éppen ezek a könyvek jelennek meg a leginkább magyar fordításban és eredeti nyelven is főleg ezeket olvassák itthon. A podcast készítői beszéltek arról, miért más, fejlettebb ez a piac, mint Magyarországon, így többek közt szó volt arról, hogy külön kiadói és kereskedői szervezetek is vannak, sőt a független kiadóknak is van önálló képviselete. Megvizsgálták a brit belső piac méretét, és összehasonlították a magyaréval a költések és példányszámok tekintetében is, és nem tapasztaltak minden tekintetben nagy különbséget a népességre vetítve. Mivel maga a brit gazdaság lényegesen nagyobb a magyarénál, összességében természetesen nagyságrendi az eltérés. Szó esett a könyvpiacok az egész gazdaságon belül elfoglalt helyzetéről, azaz a kulturális fontosságáról, de gazdasági jelentéktelenségéről, ami mindkét piacra igaz volt. A beszélők röviden jellemezték a 2024-es év trendjeit: a fiction, a hangoskönyv és az AI volt itt terítéken. A magyar piacot elsősorban az előbbi érinti már most is. Szó esett különleges könyvesboltokról, sőt szóba kerül egy oxfordi minőségi könyvesbolt magyar tematikájú választéka is, itt konkrét szerzők is szóba jöttek.

Könyvek a Királyságból, avagy minden a brit könyvpiacról, 2. rész link - Szó volt a 2024-es év brit sikerkönyveiről, azokról a tendenciákról, amelyek nálunk is érvényesülnek a szerzők előéletével kapcsolatban. Hasonlóan a magyar piachoz (ahol sajnos nincsenek megbízható számok, csak becslések), a sikerlistát Nagy-Britanniában 2024-ben is olyan szerző vezette, aki nem íróként lett ismert korábbi karrierje során. Az epizódban beszéltek arról, hogy melyek a népszerű, vezető kiadók a brit könyvpiacon; világossá vált azt is, hogy mennyire nagy a különbség ezek piaci súlya és a magyar kiadóké között. (Egyébként Nagy-Britanniában a nagy kiadóknak nincs közük a könyvkereskedelemhez, nem keverik a két műfajt, ez teljesen ellentétes tendencia, mint nálunk.) Szó volt a kiadói jogi részlegek munkájáról és az aukciós jogeladásról is, ennek izgalmas technikájába is belementek a podcast készítői; beszéltek arról, hogy mennyire gazdag és virágzó ilyen szempontból a brit piac, és itt nem is lehetett magyar párhuzamot találni. Szóba kerültek a kiadók terjesztési (disztribúciós) problémái, IT gondok és egy vicces biztonsági jogszabály is, amely alapján azt látjuk, hogy a könyvnek is megvannak a veszélyei, bár nem is egészen azok, amelyekre elsőre gondolnánk... Ebben a részben szó volt a könyvpiaci, elsősorban kiadói fizetések mértékéről, ami jól mutatja a könyvpiac a gazdaságban betöltött szerepét is. Elsőre, a magyar fizetésekhez szokott hallgató számára ezek magasnak is tűnhetnek, de egy londoni lakhatás mellett közel sem azok.