Helsinkinek több mint 60 könyvtára van. (Az alább ismertetett cikk amerikai szerzője orosz emigráns barátjával járja körül az ingyenes könyvtárhasználat kérdését és a város nagyobb közkönyvtárait, kívül-belül bemutatva azokat. A Szerk.)

A Kallio Könyvtár száz évvel ezelőtt épült Helsinki munkásnegyedében link . Úgy gondolták, hogy a könyvtár "jó dolgokra" ösztönözni majd a proletariátust. A könyvtárakat a felvilágosodás központjainak tekintették, amelyek lehetőséget adnak a polgároknak a személyes művelődésre. Ez a nagyon is finn érzület olyan jogszabályokat is megmagyaráz, mint az 1928-ban elfogadott könyvtári törvény, mely szerint a könyvtár alapszolgáltatás, és használata ingyenes. A távoli cél az, hogy "a polgárok számára egyenlő lehetőségeket biztosítsanak a civilizációhoz és a kultúrához".

A Rikhardinkatu Könyvtár link 1882-as épülete volt az első, melyet nyilvános könyvtárnak építettek Skandináviában. Csigalépcsős könyvtornya az instagramozók kedvence.
A pincében van a Művészeti Könyvtár, ahonnan havi díj ellenében lehet kölcsönözni egy-egy festményt. Az artotéka művei két ár van feltüntetve: vásárlásra illetve kölcsönzésre. A művészet szupersztárjai esetében a díj havi 20 eurótól 180 euróig terjed. A művet visszaadhatjuk, vagy tovább fizethetjük a havi díjat, amíg az el nem éri a vételárat. Ekkor automatikusan a miénk lesz. A művészeti könyvtár könnyebben hozzáférhető, és nem olyan ijesztő, mint egy galéria, ezért gyakran választják a fiatalok.
Tapasztalat: a művek mintegy 90%-a esetében a vevők addig fizetik a havi díjat, amíg el nem érik a teljes összeget.

Bármilyen lenyűgözőek is a könyvtárak, a gyűjtemény nagy részét egy hatalmas, "médiahotel" néven ismert tárolóközpontban tartják. Innen osztja ki a könyveket egy intelligens anyagkezelő rendszer, vagyis az algoritmus. Az alkalmazás menedzsere szerint a legnépszerűbb műfajok a thriller/krimi, a romantika és az igaz krimi. Nyáron az emberek a könnyed olvasmányokra és a fizikailag is könnyebb (papírkötésű) könyvekre vágynak. Ezeket a bejáratok közelében helyezik el. A könyvtárak egyfajta kollektív nappaliként szolgálnak. A nem kereskedelmi, városi nyilvános terekre mindig nagy igény van. Az embernek legyen lehetősége arra, hogy nyilvános helyen töltse az idejét, anélkül, hogy pénzt kellene költenie.

A cikk bemutatja még Finnország Nemzeti Könyvtárát (link és említik az Oodi Könyvtárat (a Helsinki Központi Könyvtárat) is. (Ref.: Szabó Eszter)