A könyvtárak egyre inkább Wanghong-helyszínek Kínában (wanghong = internetes celebritás), azaz posztolásra alkalmas helyek). A "Why the World Needs Libraries" (Miért van szüksége a világnak könyvtárakra?) c. könyvben Yang Suqiu leírja, hogyan választotta ki, hogy milyen könyveket vásároljon, és milyen főbb kihívásokkal kellett szembenéznie a könyvtár építésénél. Látszólag egy kis helyi könyvtár születéséről ír, de a mai kínai oktatás és társadalom helyzetére is rávilágít. Néhány részlet a vele készült, szerkesztett interjúból:

Főleg vidéken elterjedt a korai eszközhasználat link . Amíg a rövid (különösen az ismétlődő) videók megváltoztathatják az agykérgünk ingerekre adott reakcióját, addig a hosszabb videók akár élénkebbé és érdekesebbé is tehetik a tanulást. A könyvtárak pl. dokumentumfilmeket mutathatnak be. Segíthetik az offline és mélyebb kapcsolatokat az emberek között egy olyan korban, amikor egyre inkább polarizálódunk és elidegenedünk egymástól. A gyerekek a drága könyveket lapozgathatják. A sztélétábláiról híres, Xi'an központjában levő könyvtárba gyakran jönnek idősebbek is, hogy megnézzék a kiállított kőfeliratokat, kalligráfiát készítsenek, kapcsolatot teremtsenek más rajongókkal. Ezt nem tehetik meg online.

Bár Kínában a könyvtárak száma nő, minőségük javul, mégis óriási regionális különbségek vannak. Sanghajban pl. a több mint 200 nyilvános könyvtár nagyon jól működik, ugyanakkor Shaanxi tartományban csak 2020 végére ígérték, hogy minden megyében lesz nyilvános könyvtár. Hatalmas különbségek vannak az azonos közigazgatási szintű könyvtárak között is. Yang járt olyan falusi könyvtárban, ahol volt 1000-2000 könyv fémszekrényekbe zárva az édesvízi halak tenyésztéséről és a vegyszeres műtrágyákról. Ám ezeket sem a helyi gazdák, sem a falu otthagyott gyermekei nem olvasták.

A területi eltérés oka főként az, hogy a helyi önkormányzat forrásai milyenek, és hogy mennyire tartja fontosnak a könyvtárait. Kérdés lehet az is, hogy a könyvtár vezetője szereti-e a munkáját. Egyes helyi tisztviselők szerint kizárólag felülről elrendelt kvóták miatt építenek könyvtárakat. Amíg nem befolyásolja a döntéshozók politikai kilátásait, nem is igazán fontos az, hogy valóban jó könyvek vannak-e ott.

Kína legfőbb korrupcióellenes felügyeleti szerve a vidéki könyvesboltokat a helyi közforrások potenciális pazarlásának írta le ( link ). Rossz irányításuk alacsony kihasználtsághoz vezet. Hogyan lehetne megakadályozni, hogy a kis- és vidéki könyvtárak (a luxusberuházások mintájára) ún. "imázs-projektekké" váljanak? Yang szerint az olvasókat is oktatni kellene, pl. rendszeres közönségtalálkozók szervezésével és azzal, hogy a munkatársak jó könyveket ajánlanak. A könyvtárak megléte önmagában nem elég - az embereknek tudniuk kell, hogyan kell őket használni. A médiaszereplés is fellendítheti a forgalmat. (Ref.: Szabó Eszter)