Nick Poole, a könyvtáros és információs szakemberek intézete (CILIP) vezérigazgatója szerint nem az a gond, hogy kellenek-e könyvtárak a digitális társadalomban, hanem az, hogyan kellene megszervezni, irányítani és finanszírozni őket. Skóciában, Angliában és Wales-ben 2010 óta több mint 780 könyvtárat zártak be. Néhány londoni könyvtár jelentette: sok használó távol maradt a Covid-hullám után, noha a nyitvatartási idő a régi, a szolgáltatások újra visszatértek a normális kerékvágásba. Lehet, ez veszi rá a politikusokat arra, hogy a mostani látogatási adatokkal indokolják a további finanszírozás kurtítását. Vidéken és a kisebb könyvtárakban más a megtérülés. Példák:
1. Suffolk: a pandémia idején a könyvtárak munkatársait mentális egészséggel foglalkozó képzést kaptak a Mind nevű jótékonysági szervezettől. Céljuk az elszigetelt és kiszolgáltatott könyvtárlátogatók segítése.
2. Ipswich: 700 könyvtárhasználóval állt rendszeres telefonos kapcsolatban a könyvtár.
3. London: idén a 40 fokos hőségben hűvös helyként hirdette a Lambeth Tanács számos könyvtárát. A tradíciók hívei panaszkodhatnak: az ilyen tevékenységek elterelik a figyelmet arról, hogy az ingyenes könyvtár az önművelés elkötelezett helye. Chris Smith volt munkáspárti miniszter szavaival: az utcasarki egyetem.

A könyvtártörténet a világi nyilvános közösségi helyiség története is. Ray Oldenburg amerikai szociológus (The Great Good Place, 1989) szerint a könyvtár az első számú példa a harmadik helyre. A menekültek, menedékkérők megvethetik lábukat egy új országban. A könyvtárat használók a világ polgárai. Az online kölcsönzés rávilágít a meglevő választék korlátaira: zsánerregények, klasszikus szépirodalom, hírességek memoárjai. Kevésnek tűnhet a sokféle könyv a polcokon. A kereskedelmi beszállítók a befutott szerzőket népszerűsítik. A kis kiadók könyvei már nehezen jutnak el a könyvtárakba, pl. helyi és regionális történelem, fekete és etnikai kisebbségi kultúra, női tanulmányok, fordításirodalom, fikciós kísérletek, művészeti és a természettudományos könyvek.

A jelenlegi válságot ábrázolja John Bevis hírlapíró nemrég megjelent, An English Library Journey című könyve egy fellegekben járó kaland formájában. Feltárja a lassú, látszólag megállíthatatlan hanyatlást: a szakmai személyzet és a könyvállomány csökkenését, a könyvtárbezárásokat vagy azt, hogy önkéntesekre bízták a felelősséget.
Sikertörténetek is vannak. Az 1990-es években lenyűgöző, új könyvtárak sora épült: Barking, Birmingham, Brighton stb. Ők még mindig sokszínűbb közönséget érnek el, mint a főutca bármely más kulturális helyszíne. Poole e mostani interjúja előtt leírta, hogy olyan társadalom felé tartunk, ahol a bizalom a legfőbb valuta. A könyvtárosság szakmailag elkötelezett a megbízható információ etikus közvetítése iránt. A könyvtárak és a könyvtárosok központi szerepet játszanak majd a formálódó hálózati társadalomban. (Ref.: Szabó Eszter)