Faludi András neve talán nem sokaknak ismerős, pedig nagyrészt ő szervezte az október 5-i többezres élőláncot, majd részt vett a 27-i 14 kilométer hosszú élőlánc szervezésében is. Ő szülőként áll ki az oktatás mellett. Valami olyat akart csinálni, ami a "lusta tüntetések" helyett emberarcúvá teszi a résztvevőket is, nem csak egy megszámlálhatatlan tömeggé, és az autósokat sem dühíti fel a forgalom blokkolásával. Faludi fontosnak tartja azt is, hogy a szervezők ne a tüntetésen szólítsák meg először a résztvevőket, hanem vonják be őket már előbb a folyamatba.

Mikor a siker összetevőiről kérdeztük, azt mondta: a kommunikáció feltétlenül szükséges a jó kivitelezéshez. Sokszor kapja meg azt a kérdést, hogy mit csináltak jól, hogyan csinálták, ilyenkor mindig ezt a tényezőt emeli ki. "Sokan jöttek azzal, hogy csináljunk olyan kommunikációs paneleket, mint a 'Tudta?' kampány vagy a szankciók, és azokra reflektáljunk". Ő ezekben a kampányokban nem érzi az erőt, sőt, szerinte ellenérzést szülnek. Neki az oktatás nem pártpolitikai, hanem társadalompolitikai kérdés.

A másik probléma a kommunikációval, hogy szerinte a szervezők rendszerint csak magán az eseményen szólnak először a tüntetőkhöz. "A legtöbb tüntetésen megvan egy időpont, egy helyszín, meghallgatom és eljövök. (...) Velem soha nem történt meg, hogy hozzám szóltak előtte." Éppen ezért neki célja volt, hogy már az esemény szervezése közben folyamatosan kommunikáljanak arról, hol tartanak, vagy éppen miért vannak csendben. Szerinte erre a Facebook-felületei tökéletesek voltak: volt egy klassz formátumú kép a rendkívül redukált üzenettel, valamint egy értelmező szöveg. "Egységes arculatban jelentettük meg az útvonalakat, folyamatosan frissítettük a tájékoztató anyagokat, szövegeket. Naponta akár több alkalommal is közzétettünk közönség-megszólító kontenteket." Ezért szerinte érezték az emberek, hogy ők már a megmozdulás előtt a részesei valaminek, aminek a kiteljesedése volt maga az élőlánc.