Az előző KIT-számban olvastuk: 'Könyvek, tankönyvek -- hallgatók egymás között: fáljmegosztón milliókat takarítanak meg maguknak' A zeneletöltés kb. a második helyen állhat volumenben -- a filmek mögött. A magyar jog szerint a fájlletöltés -- amennyiben jövedelemszerző/fokozó jellege nincs, és csak a családi-baráti kör műélvezetét szolgálja -- magáncélú másolásnak minősül, amely a törvény értelmében szabad felhasználás (nem engedélyköteles, nem kell utána díjat fizetni). Míg a fájlcserélő alkalmazásoknál a fájlmegosztás (mivel a letöltés közben feltöltés is történik) jogi szempontból aggályos (ha nem a saját alkotásait osztja meg másokkal), mert a zeneműveket egy tartalmilag meghatározatlan kör (gyakorlatilag az adott fájlcserélő hálózat összes tagja) számára hozzáférhetővé teszi, s mivel a zeneművek nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele engedélyköteles, így engedély hiányában büntethető. A társadalmi gyakorlat idehaza szemet huny e felett. A másik anomália, hogy előre fizetünk szerzői jogdíjat az üres adathordozó megvásárlásakor, függetlenül attól, hogy később mire használjuk azt. Az eredeti, műsoros hanghordozók nagyon drágák, sokan emiatt nem vásárolják ezeket. Zenei könyvtáros körökben pedig azt tapasztaljuk, hogy a közgyűjteményekben elérhető hanghordozókat sem kellő számban veszik igénybe, sőt az sem ritka, hogy nem tudják, létezik ilyen szolgáltatás.
Hazánkban kb. 9 éve használják a fájlcserélő hálózatokat s a World Internet Project (WIP) 2007-es magyar adatfelvétele során a felhasználók 65%-a állította, hogy szokott zenét hallgatni vagy letölteni az internetről. A fiatalok nagy százalékban szintén az internetről szerzik be a zenét, s náluk nagyon jellemző a barátokkal való cserebere is. Preferálják a fájlcserélő rendszereket, az egymás között e-mailben vagy IM (pl. MSN) alkalmazáson keresztüli megosztást. (Hosznyák András: link A zenei közkönyvtáraknál pár éve aggasztó méretet öltött a fájlcserélők miatti lemorzsolódás, akkori felhasználóink kb. 60 %-a eltűnt. Nem veszik a fáradtságot, hogy eljöjjenek a könyvtárba, mikor otthon pár perc alatt hozzájuthatnak a keresett zenéhez. A CD elavult eszközzé vált a tömörített fájlok korában. Felnőtt egy új generáció, egy digitális nemzedék, akik nem ismerik, vagy épp nem értékelik a hagyományos hordozók minőségét, vizuális megjelenését (borító, szövegkönyv stb.). Tendencia, hogy nem teljes albumokra kíváncsiak, hanem csak egyes számokra, jelentős a mobil tartalmak iránti igény is.