A személyes adatokkal kapcsolatos műveltség (privacy literacy) az információs műveltséghez kapcsolódik, így a könyvtárak a magánélet megzavarásával szembeni fellépés színhelyei lehetnek. A magánszféra védelme a modern könyvtárosság egyik központi eleme az Egyesült Államokban. A vele kapcsolatos gondolkodás 1886-ban kezdődött, majd a könyvtári jogok nyilatkozatának (Library Bill of Rights) kiadásával folytatódott 1939-ben. Az Amerikai Könyvtáros Egyesület (ALA) 2001-2002-ben hagyta jóvá a magánélet védelmére vonatkozó hivatalos értelmezést. A felsőoktatási könyvtárosok 2000-ben szintén kodifikálták az adatvédelmi értékeket; az adatvédelem azonban nem szerepelt a 2001-ben elfogadott információs műveltségi célkitűzések és kompetenciaszabványok között, és a keretrendszer 2016-os elfogadásáig hivatalosan nem került be a felsőoktatási könyvtári oktatási gyakorlatba.
A könyvtári szakirodalom főként az olvasók jogainak védelmével foglalkozik, a személyes adatokkal kapcsolatos műveltség gyakorlati alkalmazásaival ritkán találkozunk. 2019-ben ezért online felmérést végeztek azoknak a felsőoktatási könyvtárosoknak a körében, akik munkakörük részeként oktatási feladatokat látnak el. A felmérésre 118 kitöltött kérdőív érkezett vissza, ebből 82 esetben minden kérdésre kaptak választ. Említést érdemel, hogy a válaszadók 35%-a egyáltalán nem érinti a személyes adatokkal kapcsolatos műveltséget a képzéseken. A többi esetben a három leggyakrabban tárgyalt téma a magánszférához kapcsolódóan a szűrőbuborékok és a visszhangkamrák, a célzott reklámok, valamint a cenzúra problémája volt. A szerzők úgy látják, hogy ezek egy része az álhírjelenségeknek, illetve az álhírek információs műveltségi oktatásban való megjelenésének tudható be. A használóképzés előadások, bemutatók, nagycsoportos és kiscsoportos megbeszélések formájában valósult meg, és a válaszadók olyan szempontokat és értékeket említettek motivációként, mint a szakmai etikai kódex (68%-kal), az ACRL információs műveltségi keretrendszere (64%-kal) és a hallgatók érdeklődése (42%-kal). A felmérés tanúsága szerint a többség elégedetlen a témakör oktatásával az intézményében, az okok között pedig az időhiányt, a szakértelem hiányát és azt a tényt nevezték meg, hogy a személyes adatokkal kapcsolatos műveltség nem számít prioritásnak az információs műveltségi oktatáson belül. (A személyes adatokkal kapcsolatos műveltséget fejlesztő használóképzés a felsőoktatási könyvtárakban: múlt, jelen, jövőbeli lehetőségek; ref.: Koltay T.)