A konvergencia egyik legfontosabb oka, hogy minden tudományágban kulcsfontosságú lett az óriási mennyiségű adat minél hatékonyabb földolgozása. A tudományban jött el először a big data korszaka. Az adatok feldolgozásának a módszerei rendkívül hasonlók minden területen, az orvostudománytól a csillagászatig. Az iparban is minden vállalat adattudóst (data scientist) keres, hogy a fogyasztók adatait analizálják.
Az oktatási rendszer ezt a változást nagyon nehezen követi le, körülbelül tíz év kell, amire utoléri a trendet.
"Az MIT-n, a Harvardon, a Stanfordon mindig a lineáris algebra, a bevezető fizika voltak a legnagyobb létszámú osztályok, ma már a statisztika és számítógép-tudomány. Ennek az új adattudománynak minden tudományba be kell épülnie a következő évtizedben."
- Király Péter kommentárja: A fentieknek több komoly hatása is van a könyvtárakra. A legnyilvánvalóbb az, hogy létrejön egy új tudományos gyűjteménytípus: a kutatási adatok archívuma. Ehhez a kutató szakismerete mellett szükséges a könyvtáros-levéltáros tudására is. Világszerte számos kezdeményezés foglalkozik ezen archívumok ügyével. Néhány ilyen részfeladat:
- kutatási adatok életciklusának leírása
- szakterület-specifikus metaadatsémák kidolgozása
- licenszek ügye
- aggregált archívumok
- egyetemi/regionális e-kutatási csoportok. (E pontok kifejtése következő számunkban történik.)