Eddig titok volt, hogyan állnak a magyar kórházak a fertőzésekkel. A Direkt36 elkészítette, és most közzéteszi a rangsorukat.
Ha Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban egy beteg tudni akarja, hogy mennyire áll jól vagy rosszul egy kórház vagy annak fenntartója a fertőzésekkel, akkor könnyedén megnézheti az interneten egy nyilvános adatbázisban.

Magyarországon annak ellenére titkolóznak erről a hatóságok, hogy - miként azt Semmelweis Projekt című cikksorozatunk első részében bemutattuk - az országos statisztikákból egyértelmű, hogy súlyos és ráadásul évről évre egyre rosszabb a helyzet.
A Direkt36 ugyanakkor most közzétett egy olyan adatelemzést, amely először ad képet arról, hogy a különböző kórházakban milyen fertőzési állapotok uralkodnak.

Az elemzés legfőbb eredményei a következők:
- Kiderült, hogy nem mindig a súlyos eseteket ellátó nagy kórházakban történik arányaiban sok fertőzés, sőt, van néhány kisebb intézmény, amely minden fertőzéstípus esetén rosszul teljesít;
- Budapest kórházaiban a bejelentett fertőzések alapján sok a probléma, de vidéken is több városi kórházban hasonló a helyzet; a legkritikusabb osztályok az intenzívek, a sebészetek és a belgyógyászatok, de találtunk olyan esetet, amikor a pszichiátrián harapóztak el a fertőzések;
- A betegek halálát a kórházak csak nagyon kis százalékban tudják be a kórházi fertőzéseknek, miközben a fertőzéses esetek 30-40 százalékában a beteg meghal;
- Az elemzésünk többek között a budapesti Jahn Ferenc, a Károlyi Sándor, a Szent János és a Bajcsy-Zsilinszky kórházakban mutatott ki nagyobb bajokat. Az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók esetében Cegléd, Eger, Pápa kórházai szerepeltek nagyon rosszul.