A könyvtárakban rengeteg adat keletkezik, de ezek nagy részét nem vizsgáljuk, és főleg nem kapcsoljuk össze őket. Pedig ezek hozzájárulhatnának
- a könyvtárosi munka könnyítéséhez,
- költségeink csökkentéséhez,
- a használói élmény illetve a használat fokozásához.

De melyek is ezek az adatok?
- Dokumentumhasználat: Legérdekesebbek a kölcsönzések és előjegyzések adatai. Szintén fontosak a helyben használat adatai. Az utóbbi érdekében megkérhetjük az olvasókat, hogy hagyják a könyvkocsin a könyveket, melyek vonalkódjait később beolvassuk. RFID-t használva még egyszerűbb.
- Rendszer- és létesítményhasználat: A dokumentumhasználatnál sokkal érdekesebb adataink is vannak, ha megfelelően alakítottuk ki az informatikai környezetet. Pl.: a wifi csatlakozások ideje. Ha jól csináltuk a wifit, és minden olvasó saját logint használ, akkor megtudhatjuk: mikor, melyik könyvtárba jár, mennyi időt tölt ott. Az is érdekes lehet, hogy a Google-hoz hasonlóan készíthetünk olyan elemzést, hogy mikor hányan vannak, megfelel-e a nyitva tartás az olvasói szokásoknak. Ehhez az kell, hogy az olvasónak ne kelljen minden alkalommal bejelentkeznie, hanem ahogy otthon tesszük, egyszer bejelentkezünk és megengedjük, hogy az eszköz újra csatlakozzon magától. Ha a rendszerünk ilyen, akkor a telefonok bejelentkeznek, ha az olvasó bejön a könyvtárba és mindaddig bejelentkezve marad, ameddig ott tartózkodik.
Ha az olvasói gépekbe is a saját loginjával lép be az olvasó, akkor azt is tudjuk mikor, mennyit használja a gépeinket, esetleg azt is, mit indít el a gépen. Ezekből lehet olyan megoldásunk is, ami megmutatja hány gépünk szabad, hány foglalt.
- Adatbázis-használat: Gyűjthetjük az adatbázis proxy loginokat is, illetve a proxy-n keresztül elért internet címeket. Ehhez a proxy logfile-t szintén bele kell irányítani az adatgyűjtő rendszerünkbe.
Folyt.: adatok tárolása és kinyerése.