Jelenleg [a cikk megjelenése: 2018.] a magyar háztartások 64%-ában kevesebb, mint 100 könyv található. Ez az arány az 1960-as évek elején 85% volt, 1991-ben 47%, 1996-ban mindössze 40%, majd 2000-ben már 54%. A trendforduló tehát a 90-es évekre tehető, ugyanarra az időszakra, amikor a könyvvásárlók aránya is elkezdett csökkeni a társadalmon belül. Ekkortól kezdve újra egyre kevésbé lett jellemző, hogy az emberek jelentős méretű otthoni könyvgyűjteménnyel rendelkezzenek. Örömteli ezzel szemben, hogy a nulla könyves háztartások aránya is enyhén csökkent a legutóbbi mérés óta, ezt azonban bőven ellensúlyozza a kevés könyvből álló házi könyvtárak arányának emelkedése és a sok könyves háztartások számának csökkenése.

A kapott értékeket ezt követően kategóriákba soroltuk és összevetettük olyan demográfiai változókkal, mint életkor, nem, iskolai végzettség és a lakóhely nagysága. Értelemszerűen nemek tekintetében nem mutatkozott jelentős különbség, hiszen mi elsősorban a háztartás könyvállományára voltunk kíváncsiak, amelyben az esetek jelentős részében férfiak és nők vegyesen vannak jelen. Életkor tekintetében szintén nem találtunk igazán szignifikáns különbségeket az egyes csoportok között: a fiatalok és az idősek megközelítőleg azonos számú könyvet tartanak az otthonukban. A településtípusok esetében szintén nem mutatkoztak érdemi különbségek, bár itt megfigyelhető volt, hogy az egyetlen könyvet sem birtokló háztartások sokkal nagyobb arányban vannak a községekben (a községi válaszadók 13%-a), mint Budapesten, ahol ugyanez az arány mindössze 2% vagy mint a városokban, ahol 6%. (Tóth Máté cikkéből)