Habók Lilla gyakorlott szerkesztő a KIT-nél, tudását több lapnál kamatoztatta, könyvtáros és kiterjedt információs, informatikai, valamint pedagógiai háttértudással bír. Gyakorlata hasznos lehet akár olyanok számára, akik maguk veszik a bátorságot szakmai közlemények értelmezésére, fordítására, tömörítésére. (MG)

Több, mint 4 éve nagyjából minden héten referálok egy könyvtári cikket a KIT hírlevélbe. A referálás témától és hossztól is függően, átlagosan 1 órát vesz igénybe. A DeepL fordító és Google Translate-tel szemben elért eredményei kapcsán merült fel a kérdés, hogy én hogyan dolgozom. A módszer ez idő alatt így alakult ki:
- Átolvasom a címeket, és megpróbálom megtippelni, hogy melyikre érkezett a legtöbb szavazat. Magamban is szavazok, hogy melyiket lenne a kedvem a leginkább referálni.
- Megnézem, hogy melyik hírre érkezett végül a legtöbb szavazat.
- Először átfutom a hírt terjedelem, szerkezet és alfejezetek címe szerint. Így ismerkedem a szöveggel.
- Változó, hogy az angol szöveget egészében átolvasom, vagy rögtön elkezdem bekezdésenként feldolgozni.
- Ha nem teljesen egyértelmű számomra első olvasatra a szöveg, akkor beteszem Google Translate-be 1-2 bekezdésenként. Átfutom a Google által magyarra fordított változatot. A KIT-nél a célunk eleve nem a szöveg szóról szóra fordítása, de az a Google Fordítóval lehetetlen is lenne. Általában minden mondatban van valamilyen mondategyeztetési probléma, vagy ami még értehetetlenebbé teszi a mondatot.
- Miért használom mégis a fordítót? Ad egy általános képet a szövegről. Másrészt bizonyos kifejezéseket nagyon jól fordít. A szótárnak aktuálisabb és szélesebb körre kiterjedő a tudása, mint amit a középiskolában tanultunk.
- A fordításban megnézem az érdekesebb részeket, vajon melyik részből következett az adott magyar fordítás. Egyesével is rákattintok a kevésbé ismert kifejezésekre, hogy mi a szótári fordítása.
- A fontosabb szakkifejezésekre külön is rákeresek. Ha a megértést segíti, akkor zárójelben magyarázom az olvasó számára.
- Az egyértelműen csak az amerikai olvasókat érdeklő részeket kihagyom. Például más a szabályozói környezet, az adózási rendszer, a szavazás vagy az oktatás. Amikor a szöveg szempontjából fontos, akkor magyarázatokkal látom el a gondolatot.
- Igyekszem minél tömörebben összefoglalni az eredeti cikket, akár egy bekezdést egy mondatban. Előfordul, hogy mondatonként kell haladnom a fordításban, de ekkor is tömörítést alkalmazok. Figyelek a rövid mondatokra. Minél tördeltebb szerkezetet próbálok létrehozni, hogy könnyebben befogadható legyen. Akkor is alkalmazok sortörést és felsorolást, ahol az eredeti műben folyó szöveg szerepel.
- A referátum elkészült részeit újra és újra elolvasom az összefüggőség miatt. Olykor változtatok bizonyos gondolatok sorrendjén, ha az a referátum szerkezetéhez jobban illeszkedik.
- Az eredeti cikkben végigkattintom a linkeket, van-e közöttük fontos tartalom. Ha igen, akkor elhelyezem a hivatkozásokat.
- Folyamatosan figyelem a karakterszámot, ami ideális esetben 1500-2000 közötti, de nem mehet 3000 fölé. Ebben az esetben több hírlevélre bontjuk a hírt.
- Az elkészült referátumot a végén is átfutom, lehet-e valahol rövidíteni. (Habók Lilla)