Hiányos a diákok felsőoktatásra való felkészültsége. Ezt a könyvtárosok információs műveltséggel pótolhatják. Egész életükben hasznos lesz azoknak a gyerekeknek, akik elsajátítják a készséget. Legalábbis ez az optimista olvasata egy közelmúltbeli amerikai felmérésnek általános és középiskolákban. (link
Probléma viszont van. A felsős hallgatók 69 százaléka készül a felsőoktatásba. De csak az iskolai könyvtárak negyedének van felkészítő stratégiája. Információs műveltséget az intézmények 96 százalékában tanítanak valahogyan. De nehéz helyet találni ennek más kompetenciák mellett. A szakértők viszont kihasználhatják ezt a hiányt, csak kis támogatásra van szükségük.
Például Susannah Goldstein a New York-i Brearley iskolai könyvtárosa felsőoktatási szintű kutatást tanított a diákoknak. A diákok meg tudnak csinálni bizonyos feladatokat. De hiányzik számukra a kutatásról alkotott nagyobb kép. Ebben mélyedtek el a feladatban lépésről-lépésre. A feladat együttműködésre is ösztönözte a diákokat.
Az iskolai könyvtárak kevesebb mint negyede működik együtt felsőoktatási könyvtárakkal. A kapcsolat széles skálán mozog. A passzív partnerségtől az aktív, közös információs műveltség oktatásig. Nagyjából felük bátorítja a diákokat látogatásra, megszervezi a látogatást vagy csak bemutatja a helyi felsőoktatási könyvtár weboldalát. Ennél kevesebb helyen a felsőoktatási könyvtáros látogat az iskolába (29%), közös programot dolgoznak ki (16%) vagy elfogadják a diákigazolványt beiratkozáshoz (8%).
A közkönyvtárakkal szintén csak az iskolai könyvtárak 24 százaléka működik együtt. Pedig az információs műveltség az élet minden területén hasznos, iskolán kívül is hatékony lenne a fejlesztése. Még akkor is, ha a diákok egy része nem tanul tovább felsőoktatásban. (ref.: Habók Lilla)