Egy magyar közkönyvtárban hangzott el a betévedő, polcok között nézelődő cigány kisfiúnak célozva: van-e olvasójegyed? Meglehet, hogy az ilyetén megszeppenő kisgyereknek ez volt az utolsó könyvtárlátogatása életében. Pedig a lakosság 100%-nak célzott közszolgálat e területén az olvasójegyre csak kölcsönzéshez van szükség. A küszöbfélelmeket nem csak lehetséges használóink hozzák magukkal, hanem maguk a könyvtárosok is előállítják, tudatlanul vagy akár szándékosan is, kényelemből vagy figyelmetlenségből. (MG)

Hogyan tartják távol fizikailag az állampolgárok egy részét a közterületek használatától? Hogyan zárják ki a nem fogyasztó és a hajléktalan embereket a félnyilvános terekből? A Budapest nyolcadik kerületében található Corvin-negyed a 2000-es évektől kezdődően hatalmas változásokon ment keresztül egy átfogó rehabilitációs program keretében. A rehabilitáció az épületek, és ezzel együtt a lakosság jelentős részének kicserélődését eredményezte. A dzsentrifikáció nemcsak a lakosság kicserélődésével jár. Az adott városrész közterületeinek használói is megváltoznak. Ez pedig nem feltétlenül következik be magától. A város közterei lehetnek exkluzívak, kirekesztőek, ugyanakkor közösségépítőek és befogadóak is. Nem a véletlen műve, hogy a kettő közül melyik érvényesül. A tervezés és szabályozás nagyban meghatározza, hogy kik, mikor és mennyi időt töltenek adott közterületeken.