Az elviselhetetlen hőség a világ szerencsésebb felén jellemzően nyáron, szünidőben jelentkezik, de azért már Európában és az Egyesült Államokban is előfordul, hogy tanítási időben kopogtat be a kánikula. Ha emlékszünk rá, az idei nyár első, erősebb melegfrontja Magyarországra is úgy érkezett, hogy még tartott a tanév; a Wired cikke szerint már becsöngettek tavaly szeptemberben, amikor több amerikai iskolában még mindig rekkenő hőség és magas páratartalom kínozta a diákokat, tanárokat. Vagyis a kánikula nincs tekintettel a tanévre, amit azért érdemes mantrázni magunkban, mert a hőhullámok egyébként jelentősen tudják rontani a tanulási teljesítményt és az átlagot.

A Harvard tanulmánya szerint a hőség lassabb reakcióidővel, csökkent koncentrációs képességgel és lassúbb kognitív funkciókkal járnak kéz a kézben. Több kutatás is kimutatta már azt, hogy amikor egy osztályteremben emelkedik a hőmérséklet, a diákok teljesítménye csökken.

Zavaró tud lenni a gyerek számára, ha folyamatosan izzad, de attól is romlik a fókuszáltsága, hogy túlmelegedéskor egyszerűen nem jut elegendő vér (ezáltal pedig oxigén) az agyába. Tarik Benmarhnia, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem környezeti epidemiológusa szerint a hőhullám idején a kognitív tevékenységek, így a koncentráció "nyilvánvalóan nem élveznek prioritást a szervezet számára, mert a test nagyon-nagyon intenzíven dolgozik azon, hogy megpróbálja hűteni magát."

A kognitív teljesítmény visszaesik attól is, hogy nagy melegben az ember rosszabbul alszik, márpedig az elegendő minőségi alvás elengedhetetlen a gyerekek és serdülők kielégítő fejlődéshez.
"A gyerekeknek, különösen a tinédzsereknek sok és jó alvásra van szükségük a tanultak beépítéséhez" - teszi hozzá Benmarhnia.

Nem mellékes probléma az sem, hogy az elégtelen alvás összefüggésbe hozható az elhízással, a gyerekeknél akár a nyelvi fejlődés zavarával és a problémamegoldó képességük csökkenésével is.