Az Egyesült Államokban 2017-ben tíz százalékkal estek az e-könyves értékesítéseik. Mind több szakértő hívja fel a figyelmet azonban arra, hogy a látszólag megrekedt e-könyves piac a fejlett országokban komoly átrendeződésen megy keresztül. A nyomtatott eladásokban érdekelt nagy kiadók digitális olvasnivalói ugyan leszálló ágba kerültek, ám annál jobban pörögnek a független kiadók, illetve maguk a szerzők által kifejezetten képernyőre szánt kiadványok. Bár pontos forgalmi adatok nincsenek erről a szegmensről, iparági elemzők ebben látják a lehetséges kitörési pontot a piac számára.
(...) Pedig érdeklődés többre is lenne, ezt mutatja az e-könyv-kiadással és -készítéssel foglalkozó eClassic három éve készített, a torrentoldalakon fellelhető digitális kiadványokat feltérképező felmérése. E szerint a magyar olvasók nem csupán a hivatalosan árult köteteket törik és töltik fel a letöltőportálokra, hanem legalább ennyi vagy még több olyan könyvet digitalizálnak (házilagos barkácsmódszerekkel), amelyeket szeretnének képernyőn olvasni, de nincs belőlük elérhető változat. A kalózletöltések adataiból az is jól látszik, mennyi vásárlót veszíthetnek a kiadók egy-egy sikerkönyv esetén azzal, hogy a digitális verziót nem a nyomtatottal egyszerre dobják piacra. Még akkor is, ha a sok tízezer letöltőnek csak a töredéke adna pénzt a könyvért.
Az ár csak az egyik az elektronikus változatok terjedését hátráltató tényezők közül. Míg az amerikai piacon a nagy kiadók az Amazon online hegemóniájának megtörését célozták meg, és magasan tartják az áraikat, addig az EU-ban az is gond, hogy a digitális kiadványok nem részesülhettek a nyomtatottakra vonatkozó áfakedvezményben, ami például Magyarországon 27 helyett csak 5 százalékkal terheli meg a hagyományos könyvek árát. A korlátozást ugyan az EU Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa október elején eltörölte, de a HVG által megkérdezett szakértők szerint nem tudni, hogy mikor és milyen mértékben "gyűrűzik be" a könnyítés hatása. Annyi bizonyos, hogy míg a hazai felmérések szerint az emberek ezer forint körüli összeget tartanának méltányosnak egy e-könyvért, a magyar kiadók általában több mint kétszer ennyit kérnek el érte (a jelenlegi toplistás címeket 2000-2500 forintért kínálják), de Csordás tapasztalatai szerint az olvasók "a szórakoztató irodalomért, ha érdekli őket, 3 ezret, míg a szakkönyvekért 10 ezret is hajlandóak kifizetni".