A tanulmány egy nagymintás, 2020-2025 közötti szakirodalmi elemzés alapján azt vizsgálja, hogyan formálja a mesterséges intelligencia az információs műveltséget (information literacy, IL) az egyetemi könyvtárakban. Összesen 1669 publikáció térképezi fel a kutatási trendeket, együttműködéseket és a szakmai gyakorlat átalakulását.

Főbb eredmények:
- A gyorsan növekvő kutatási terület néhány kulcsfolyóirat köré szerveződik (pl. The Journal of Academic Librarianship). A nemzetközi együttműködés bővül, az Egyesült Államok publikációs dominanciája mellett nő az ázsiai és afrikai részvétel is.
- Az intézményi különbségek jelentősek: leginkább az erőforrások, a szakértelem és az etikai keretek befolyásolják az MI alkalmazását. Az MI nem mindenre jó eszköz, hanem néhány jól behatárolt területen hoz valódi értéket az egyetemi könyvtárakban, pl. MI-alapú eszközök beépítése kurzusokba, promptolás, kutatási segítség; felhasználói támogatás chatbotok és virtuális referensz szolgáltatások használatában; természetes nyelvű keresés és összefoglalók készítése.
- Az IL továbbra is központi keret, de már kiegészül az MI-műveltséggel, úgymint kritikus értékelés, elfogultság-felismerés, etikus használat. Növekvő hangsúly került az etikus és felelős használatra a visszaélések kockázata miatt.

Konklúzióként megállapítható, hogy az MI nem kiszorítja, hanem átalakítja az információs műveltséget: az egyetemi könyvtárak kulcsszereplővé válnak az MI-kritikus gondolkodás oktatásában, a felhasználók támogatásában és a felelős technológiahasználat kialakításában. (ref.: ChatGPT, HL)