Az elmúlt néhány évben a könyvtárak minden fajtája és minden ágazata [az USA-ban] egyre inkább vészhelyzetbe került. Az olvasás és az információhoz való hozzáférés visszaszorítására irányuló erőfeszítések messze túlterjednek a könyvtárakon. Törvényjavaslatok szorgalmazzák a méretgazdaságosságot, mely ugyanakkor a közösségek egyre szélesebb köre számára korlátozzák a szolgáltatások hozzáférését. A kiadók elleni támadások célja (pl. a könyvtárak centralizált beszerzései által) a cenzúra-törekvéseket a legtágabb értelemben vett intézmények és szervezetek védelmének állítsák be, elterelve a figyelmet arról, hogy ezen intézkedések célja az egyes szerzők hangjának elhallgattatása és az egyes olvasók lehetőségeinek korlátozása.

E hónapban, 2002 óta évente a Library Journal (LJ) is ünnepli a Movers & Shakers új csoportját. [Movers & Shakers: olyan személyek, akik hatalommal, befolyással rendelkeznek egy adott területen, mozgatói valamely ügynek, felrázzák a közvéleményt stb.] A 49 személy, akiket az LJ bemutatott, a könyvtárakból és azon túlról is jön: alkalmazottak, adminisztrátorok, oktatók, beszállítók, marketingesek, igazgatósági tagok és még sokan mások. Az általuk létrehozott munkák némelyike túlmutat a könyvtáron, pl. a Los Angeles-i Közkönyvtárban működő The Linda Lindas nevű tini punkzenekar vagy a queer és transz tinik teljes kifutós show-ja. Néhány kezdeményezés alapvető hétköznapi feladatokat emel ki, pl. a Koha nyílt forráskódú ILS-en folyó felhasználóbarát munka. Sok dolog az egyenlőbb versenyfeltételek iránti sóvárgást jelzi, kezdve az óvodai műveltségbe való beavatkozásoktól a hawaii nyelv beépítéséig a katalógus metaadatokba.

A fenti cikk írója, Lisa Peet hallotta azt a kritikát, hogy a Movers & Shaker-díj minden évben csak néhány személyt emel ki. Szerinte az egyének hangsúlyozása nem rossz dolog. E szolgáltatásoknak minden nap mindenkire szükségük van, hogy valóra váljanak. Ha valaki ezeket elindította, azt ünnepli a Movers & Shakers. Pl. sok olyan emberről is olvashatunk, akik tanúskodtak a törvényhozási bizottságok meghallgatásain, választott képviselőik előtt felszólaltak, segítettek megváltoztatni az állami és városi politikát, pl. alulról szervezték a támogatást a korlátozó törvénytervezetek ellen, indultak a választásokon, vagy tervezik azt.

A cenzúrát támogató erőfeszítések arra építenek, hogy az emberek nem hajlandóak vagy képtelenek elképzelni azokat, akiknek szükségük van a segítségre (pl. színesbőrű gyerekek, tizenévesek és felnőttek, LMBTQIA+ stb.). A törvényhozási üléseken felszólalók, a mozgókönyvtárak finanszírozását biztosítók támogatják a törzsi joghoz való hozzáférést. Étkezdéket nyitnak. Láthatóvá teszik a munkájukat és a közösségeket, amelyekért dolgoznak - a könyvtáron belül és azon kívül is. (Ref.: Szabó Eszter)