Gyarmathy Éva: Eddig természetes volt számunkra az írásbeliség kultúrájában, hogy a könyvekben elérhető információkat le kell aratni, rendbe kell rakni és eltárolni. Ma viszont le lehet vadászni az információt kalandozással is, és nem kell tárolni, hiszen bárhol elérhető. A gyerekek így aztán nem is értik, minek megtanulni olyan dolgokat, amiket mindig el lehet érni. Az ember agya rendkívül képlékeny. Kisgyerekkortól kezdve rááll, hogy azt a működésmódot használja, ami adott a környezetben, és számára a leghasznosabb. Mindig a tapasztalatokra épülő, valódi tanulás az elsődleges. Az iskolai tanulás is csak erre épülhet. A korábbi évezredekben az életmód és a környezet ezt az utóbbi működést támogatta, de most ismét változott a kultúra, és nem segíti a gyerekek felkészülését az iskolában elvárt módszeres tanulásra.
A földművelő, állattenyésztő/írásbeliség jellemzői:
- előre ismerni akarja a folyamatot, biztosra megy
- a rutinfeladatok végzésére kész
- a nagy szaktudás az erőssége
A gyűjtögető, vadászó/infokommunikáció kultúra jellemzői:
- bizonytalanra megy, tudja, hogy minden megeshet
- a nem ismert jövőhöz kell alkalmazkodnia
- a helyzetek adta feladatok megoldására kész
- a problémamegoldó képesség az erőssége. (Gyarmathy Éva: Szabadnak születtünk - Digitális Pedagógus Konferencia 2017.)
Hatalmas fejlődés jöhet, ha sikerül összekötni a módszeres gondolkodásmódot a régi, és az ember számára alapvető problémamegoldó gondolkodásmóddal. Ha nem tudjuk ezt a kettőt összehozni, akkor sem fog visszajönni az írásbeliség, hanem a madáchi ősember kora jön, az elbutulás.