- Nem válaszol a nyilvánosan megkérdezett szakmai szervezet.
- Több tíz tételes a tabusított szakmai témák listája.
- Csak megyei könyvtári igazgatók körében elérhető államtitkári tájékoztatás.
- "Úgy sem érdemes hozzászólni a tervezethez, nem veszik figyelembe, amit mondunk" attitűd.
- A könyvtári potentátok nincsenek aktívan jelen a közösségi médiában. Stb. stb.
A merev hierarchikus magyar könyvtárügyben a hierarchia minden szintjére is jellemző a titkolózás: a döntéshozók nem kívánnak másokat bevonni a döntésekbe, a hierarchiában lejjebb lévők döntő hányada pedig fél nyilvánosan felvállalni véleményét, vagy akár csak kitűnni bármi miatt is a tömegből. Az ilyen környezetben születő döntések gyenge minőségűek több okból is:
- nincsen benne a stratégiailag nélkülözhetetlen, legalacsonyabb hierarchikus szinten begyűjthető közvetlen ügyfélismeret
- az érintettek (kirekesztettség-érzésük miatt) eséllyel szabotálják informálisan a végrehajtást. (MG)

Az Európai Újságírók szövetsége tavaly azt állapította meg, hogy Magyarországon a hírek csaknem 80 %-a mögött kormánypárti források vannak. Ugyanakkor - teszi hozzá Végh Zsuzsa - a független orgánumok nemigen jutnak hozzá hivatalos állásfoglalásokhoz, és ezen csak rontott a vészhelyzet. Úgy hogy az ilyen újságírók sokszor hiába tesznek fel kérdéseket a sajtótájékoztatókon, választ nem kapnak. Viszont politikusok és a Fidesz mellett álló szerkesztőségek gyakran támadják őket. (HVG)
Kapcsolódó: Titkosították a kórházi halálozási adatokat - mutatjuk, mi van a brutális számok hátterében link