Egyre többen járnak könyvtárba Budapesten, különösen a fiatalok. Ők a kölcsönzés mellett az egyéb szolgáltatásokat is egyre gyakrabban veszik igénybe. A könyvtár mára a könyvkölcsönzés mellett a digitális adathordozókhoz és a világhálóhoz való hozzájutás helyszíne is lett, ezért is emelkedik a látogatók száma. Bakos Klára, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke azt mondta: az információ iránti megnövekedett igényt leginkább a könyvtárak tudják kielégíteni, hiszen az információhordozók a legtöbb embernek túl drágák. Ráadásul egyre többet és egyre tovább tanulunk, ezért látogatják mind többen a közkönyvtárak mellett a felsőoktatási intézmények könyvtárait is. Az elnöknő szerint elegendő könyvtár van, de a mostaninál több pénz kellene a meglévők fejlesztésére. A legtöbb intézmény többé-kevésbé naprakész az új kiadványokban, de több számítógépre, nagyobb szabad polcos térre lenne szükség. Az országos tendencia Budapesten is érezhető: a KSH adatai szerint a fővárosban 2001-ben működő 12 önkormányzati könyvtárban az előző évinél harmincezerrel többet, majdnem kétszázezer beiratkozott olvasót regisztráltak. A Budapesten legnagyobb hálózattal rendelkező Szabó Ervin Könyvtár adatai is ezt támasztják alá. A központi épület mellett hatvankilenc tagintézménnyel működő hálózatnak tavaly majdnem 188 ezer beiratkozott olvasója volt, akik 6 millió 400 ezer dokumentumot kölcsönöztek. A nemrégiben hárommilliárd forintért felújított, ezer olvasói férőhelyes, kétszáz nyilvános számítógéppel felszerelt központi könyvtárat naponta hatezren keresik fel. Laki Ildikó, a fenntartó fővárosi önkormányzat kulturális ügyosztályának munkatársa elmondta: a beiratkozott olvasók hatvan-hetven százaléka gyermek vagy harmincöt év alatti fiatal, akik mindenfélét kölcsönöznek a szépirodalomtól a tudományos köteteken át a nyelvkönyvekig. A könyvtár tudatosan törekszik arra, hogy a legkisebbeket is megnyerje az olvasás szeretetének: megalapították a sárkányos lovagrendet, amelynek tagjai a mesék birodalmát védik, másokkal is megismertetve a meséket, a mesekönyveket. A könyvtár bevételeinek tíz-tizenhárom százalékát tudja állománygyarapításra fordítani: tavaly több mint 256 millió forintért vásároltak újdonságokat (elsősorban könyveket, folyóiratokat, és egyre több a CD, a CD-ROM, a DVD). Az elektronikus könyvek iránt is nő az érdeklődés, a könyvtár ezért együttműködik a Neumann Házzal a legkeresettebb szakirodalom digitalizálásában. A tervek szerint a közeljövőben fejlesztik, korszerűsítik a kerületi tagkönyvtárak hálózatát is, hogy a külső kerületekben élő olvasóknak is magasabb színvonalú szolgáltatást tudjanak nyújtani. Ennek része egy informatikai fejlesztés, amelynek eredményeként a könyvtárak egységes számítógépes rendszerben működhetnek majd. Így az olvasók bármelyik tagkönyvtárból átnézhetik a teljes dokumentumállományt, és egyetlen olvasójeggyel igénybe vehetik az összes tagkönyvtár szolgáltatásait. Már működik az internetes katalógus, amelyben kikereshető, hogy az adott könyv hol található, éppen kölcsönözhető-e, ha nem, mikor fogják visszahozni. Egyes tagkönyvtárak esetében már arra is van lehetőség, hogy az olvasó a világhálón keresztül hosszabbítsa meg a kölcsönzést.