Múlt heti hírünkben link írtuk, hogy a magyar könyvtári munkaerőpiac a tudásalapú gazdaság előtti állapotban van.
Ennek tünetei:
- kevés nem könyvtári végzettségű munkavállaló a könyvtárban (ez visszaveti az innovációhoz szükséges kritikus, illetve laterális gondolkodást, kreatív súrlódást)
- a könyvtárosok könyvtáron kívüli munkaerőpiaci lehetőségei hasonló intellektuális szinten legalábbis korlátozottak (csökkenti a gondolatáramlást)
- erős az életpályamodellbe vetett hit annak ellenére, hogy az más hazai területeken sem működik (csökkenti a gondolatáramlást)
- a közalkalmazotti törvényben (szenioritásban, hierarchiában) való gondolkodás - annak hatálya múltával is
- a változástól való félelem, melyet erősít a szakmai és közéleti frusztráltság
- alacsony könyvtárszakmai imázs (kevesen gondolkodnak könyvtári karrierben)
- elöregedés, radikálisan csökkenő utánpótlás (kevés friss szemlélet)
- az idegen, potenciálisan innovációkhoz segítő gondolatoktól való elzárkózás (külföldi könyvtári, illetve könyvtár szakmán kívüli)
Szerinted mi marad ki, vagy mit érdemes máshogyan fogalmazni?

Következmények:
- a külső szemmel való gondolkodás alacsony szintje
- alacsony szintű innovációs teljesítmény (kis, tétova lépések, a környezet radikális változása mellett)
- a használói oldalról való visszatervezés hiánya miatt alacsony szintű elismertség a használók és más szakmák körében. (MG)