A 'pont nulla' elnevezésnek a könyvtárügy fejleményeire való alkalmazása nagy vitát generált a Könyvtár 2.0 elnevezés alkalmasságáról, alapjáról, szintaxisáról, jelentéséről és lehetőségeiről. Most egy újabb fogalom született, a Könyvtár 3.0. Van-e bármilyen lényeges különbség a két modell között? A szerzők -- miután dokumentum-elemzéssel vizsgálták a kifejezéseket -- arra a megállapításra jutnak, hogy van. Amíg a Könyvtár 2.0-t úgy is lehet tekinteni, mint ami gyengíteni próbálja a könyvtáros szerepét a fejlődő információs környezetben, addig a Könyvtár 3.0 úgy számít a könyvtárosokra mint kiemelkedő közvetítőkre, akik segítenek a könyvtárhasználóknak, hogy számtalan formájú és különböző forrásból származó, megbízható információkat találjanak, használjanak, amikor éppen szükségük van rájuk. A Könyvtár 3.0 modellje visszaadja a reményt azoknak, akiknek kényelmetlen az a tömeg-intelligencia architektúra, melyen a Könyvtár 2.0 modell alapult, s biztosítja az információs szféra megszervezésének eszközeit és kereteit, melyet a Könyvtár 2.0 összekuszált. A szerzők a Könyvtár 3.0-át személyre szabható, intelligens, érzékeny és élő intézménynek látják, melyet a könyvtárhasználók, könyvtárosok és a téma szakértői teljes egyetértésben hoztak létre és működtetnek az információs ösvények közös hálózatán. (Autoref.; Intelligens könyvtárak és hozzáértő közvetítők: különbségek a Könyvtár 3.0 és 2.0 között)