Öt éve már, hogy a független Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek új, önálló szervezeti keretet adott a negyedik Orbán-kormány. A hatékonyság és az innováció jelszavával végrehajtott átalakítás a kutatóintézeti hálózat autonómiáját jelentősen szűkítette, és nem teljesítette be az azóta lemondott Palkovics László miniszter ígéretét sem, miszerint sosem látott többletforrások állnak a magyar tudomány házához.

A 2019-ben létrehozott Magyar Kutatási Hálózat elégedetlen dolgozói az elmúlt napokban az utcán követelték megalázóan alacsony béreik emelését, ami csak újabb kételyeket vet fel a 2019-ben az Akadémia jóváhagyása nélkül, erővel végigvitt reformok eredményességét illetően. Kutnyánszky Anikó, az április 25-ei demonstrációt szervező Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) elnökségi tagja és Péter László, a 2019-es akadémiai dolgozói ellenállás alatt létrejött szerveződés, az Akadémiai Dolgozók Fóruma Egyesület (ADF) jelenlegi elnöke segítségével dolgozói szemszögből igyekeztünk megvonni a Palkovics-terv néven elhíresült reform mérlegét.

2021-től a kutatóhálózati dolgozókat közalkalmazotti viszonyuktól is megfosztották. Az erről rendelkező törvény 2020 végén történt megszavazásakor Péter László a Mérce hasábjaira írt publicisztikájában úgy fogalmazott: "A státusz megváltoztatása az innovációs képesség és hajlandóság terén nem nyújt semmiféle értékelhető előrelépést, miközben olyan érdeksérelmekhez vezet, amiknek révén a tudomány közvetlen társadalmi hasznosulása csökken." (Mérce)

A katonai jogállás szabályainak átszabása egy darabig az állománnyal és a szakszervezetekkel egyeztetve zajlott, ám a folyamat a belső ellenállás miatt idővel megakadt; nem kis részben azért, mert a kormány magukat a katonák érdekvédelmi szervezeteit is felszámoltatta a parlamenttel. Innentől apró módosításokkal, "lopakodó" jogalkotással igyekeztek átrajzolni a jogi környezetet; jó példa erre a tavaly ősszel elfogadott, gumiszabályként értelmezhető "különös szolgálati rend" létrehozása. (HVG)