A tudományos folyóiratok letöltési adatai - a hivatkozások számai mellett - immár a folyóirat-előfizetések értékelésének általánosan használt indikátoraivá léptek elő. Noha a hivatkozások nemzetközi hatást tükröznek, egy folyóirat előfizetésének értéke egy adott könyvtár számára megbízhatóbban kimutatható azáltal, milyen mértékben töltik le az anyagokat a helyi használók. Ha a jelentett letöltési ráták pontosan mérik a helyi használatot, az erősen alátámasztja, hogy felhasználjuk azokat a folyóirat-előfizetések költséghatékonyságának összehasonlítására. A szerzők közel 8000 folyóirat letöltési adatait vizsgálták meg egy hatéves időszak vonatkozásában a Kaliforniai Egyetem rendszerében szereplő tíz egyetemen. Azt találták, hogy elemezve a cikkek számát, a kiadót és a letöltés évét mint változókat, a letöltések aránya a hivatkozásokhoz képest nagymértékben eltér a különböző tudományterületek között. A tudományterületeket is hozzáadva az ellenőrző változókhoz, még mindig jelentős "kiadói hatások" tapasztalhatók, és néhány kiadó számottevően több letöltésről ad jelentést, mint amennyi a folyóirataik jellegzetességei alapján megjósolható lenne. Ezek a kiadók közötti különbségek azt sugallják, hogy a jelenleg rendelkezésre álló, a kiadók által nyújtott letöltési statisztikák nem kellően megbízhatóak ahhoz, hogy a könyvtárak előfizetési döntéseket hozzanak az árak és a jelentett letöltések alapján, legalábbis anélkül, hogy kiigazításokat tennének a letöltési jelentésekben tetten érhető kiadói hatások ellensúlyozására. (Megbízhatóan mérik a folyóirat-használatot a letöltésekről kapott jelentések? Avagy: bízzuk-e a rókára a tyúkjaink megszámolását?; Autoref.)