Bár szeretjük magunkat Nyugat-Európához hasonlítani, a mai magyar társadalom értékszerkezete inkább keleti és déli-délkeleti szomszédainkhoz hasonló -- állapítja meg a Tárki. Bár a vallási, családi, nemzeti értékek tekintetében a lakosság megoszlása megfelel az európai átlagnak, Magyarország GDP-vel mért gazdasági fejlettségéhez képest zártabb gondolkodású ország. Ennek jelei megmutatkoznak a bizalmatlanságban, az alacsony fokú politikai/közéleti szerepvállalásban, a másként gondolkodás elutasításban és a paternalizmusban. A posztmodernizációs értékek elfogadottsága nagyon alacsony, ugyanakkor az uniós országok közül nálunk látják a legtöbben konfliktusokkal terheltnek a társadalmat, és nagyon erős -- különösen a közintézményekkel szembeni -- bizalomhiány.
A Tárki szerint a közintézmények iránti általánosan alacsony bizalmi szint oka is és egyben következménye is annak, hogy a rendszerváltás óta nem igazán sikerült megteremteni az újonnan kialakult, versenyre épülő piacgazdaság legitimitását. Ma, Magyarországon az emberek többnyire mélyen meg vannak győződve arról, hogy a társadalomban általános tisztességtelenség uralkodik, és hogy a gazdasági tevékenység során az egyes szereplők csak egymás rovására érvényesülhetnek. A magyarok négyötöde szerint ebben az országban becsületesen nem lehet meggazdagodni, háromnegyedük szerint pedig, aki vinni akarja valamire, annak egyes szabályokat át kell hágnia.