Az adatokból nagyon úgy néz ki, hibás vagy manipulált egy fontos magyar szegénységi adat, de a KSH tagadja, hogy ez történt volna. A Válasz Online szerdán megjelent cikkében link két kutató, Tátrai Annamária és Gábos András arról írt, hogy furcsa ellentmondások vannak a KSH szegénységről szóló statisztikáiban. A G7 kérdéseire végül közleményben reagált a KSH, ahol "határozottan visszautasították a szándékos manipuláció vádját", ugyanakkor a Válasz Online másik témába vágó cikkében megszólaló kutatók azt mondják, ilyesmi normál esetben nem fordulhat elő.

Relatív jövedelmi szegénységben az uniós statisztikai definíció szerint azok élnek, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem éri el a szegénységi küszöb értékét. A Válasz Online elemzése szerint több aggodalomra okot adó probléma is van a magyarországi adatokkal ezen a területen. 2020-ban gyanúsan sok egyfős háztartás került a közvetlenül a szegénységi küszöb fölé, ahol sok háztartás jövedelme fillérre pontosan megegyezett. Emellett 2021-ben és 2022-ben bizonyos jövedelemsávok "kiürültek", 2023-ban pedig a 2000 euró alatti jövedelemsávok szinte teljesen eltűntek. (Telex)

A kérdéses eset nem az első. A Szabad Európa cikke link szerint a KSH-nál akkoriban egyre erősebb politikai nyomás volt érzékelhető, ami abban mutatkozott meg, hogy a valóságot pozitívabb üzenetekbe kellett csomagolni. A szakmai helyett politikai-kommunikációs elvárások miatt többen is otthagyták az intézményt, különösen mióta Ádám Dénes, a Rogán Antal minisztériumából érkező kommunikációs szakember lett a KSH kommunikációs elnökhelyettese. A Szabad Európa szerint a rossz hírek kozmetikázása nem konkrét adathamisításban, hanem hangulatjavító betoldásokban nyilvánul meg, például a negatív adatok pozitívumokkal való relativizálásában. A 2023 első negyedévéről szóló összefoglaló eredeti címe "Recesszióban a gazdaság" volt, de végül "Tetőzött az infláció" címmel jelent meg, írta a lap. (Qubit)