Az ismert internetes kereső- és a kulcsszavazó adatbázisprogramok a hagyományos könyvtári katalógusok srófjára járnak. A beírt szavak alapján a szoftverek (szakargóban: motorok) a kulcsszavakkal előre felcímkézett dokumentumokat (weboldalakat) találják meg és tálalják -- többnyire ömlesztve. További keresésekkel szűkíthetők ugyan a találatok, ám azokból már alapvetően a felhasználónak kell kihüvelyeznie a kívánt információt. A szövegbányászati alkalmazások ezzel szemben nem konkrét dokumentumokat keresnek, hanem válaszokat a használójuk által feltett kérdésekre. Például arra, hogy egy kutatóorvos eredményeit hol, kik és hányszor használták fel a világon. A folyamat hasonlít a vírusirtó programok technológiájára. Vagyis a szövegbányászmotor is "rárepül" a kezelője által kijelölt szöveges adathalmazra, és az előre meghatározott szűrőkifejezések mentén átrágja magát a betűtengeren. Csakhogy -- a beépített speciális algoritmusok révén --- nem csupán azt jelzi, hogy hol és hány kifejezésre bukkant, hanem azok szövegkörnyezetét is felméri, osztályozza, hierarchiába állítja, majd kiértékeli őket például a gyakoriság vagy a szöveg-összefüggés alapján. A Kampis Györgyék fejlesztette eszközzel állítólag vizsgálható lesz az is, milyen változásokat generál a társadalomban egy-egy kormányzati döntés. Az internetes fórumok, blogok és hírportálok szövegtengeréből kimutatható a pozitív és negatív vélemények aránya, az elutasítás és az elfogadás mértéke, a különféle irattári nyilvántartások forgalmából és az adatbázisok tartalmi változásaiból pedig az, hogy szokatlanul nagy forgalmat generált-e a döntés az államgépezetben, keletkezett-e több peres ügy, vagy épp fordítva. Mindez akár egyből kördiagram vagy grafikon formájában. A kutatóknak szánt alkalmazás használata bonyolultabb lesz, mint egy átlagos keresőé, hiszen az említett kérdéseket egy áttekinthető, ámde összetett szűrő segítségével a különböző adatbázisok nyelvéhez kell igazítani.